Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

4J5 végezni, a' mint tudniillik, azt már előbb Elaytno Generalis Ministernek elintézése fzerént, végezték a’ fzent Ferentz Szerzetesei; és ez a’ megrövidített Szolosma Romai Udvar megrövidített imádságának .(Officium breviatam Curies Romance, liinc Brevia-* rium) neveztetett. Helybenhagyta ezt IX-dik Gergely Pápa , Iíf-dik Miklós pedig Romának minden Tem­plomiba behozatta , Lateranomit kivévén. VlI-dik Kelemen Pápa i536. efztendöben Quignon Ferentz Cardinalis által benne újabb jobbításokat tetetett; IH-dík Pál pedig kinyomtattatta; de azért még sem fogadtak el a’ Püspökök , hanem tsaknem minde- nik az Ö Püspöki Megyéjében külömbféle formán tartatta a’ Szolosmát, noha már Pipinusnak, és Nagy Károlynak sürgetésére a5 Frantzia Papság elfogadta a’ Romai Szolosmát azon formában) a’mint íll-dik Gergely Pápa elrendelte; iidövel pedig a’ Spanyo­lok a’ képpen, a mint azt Ií-dik Gergely megvál­toztatta. Nem kisebb külömbféleség volt ez iránt a’ Szerzetesek között is, mig végre IY-dik Pál azt eltiltotta. IY-dik Pius a' Tridentomi Gyülekezet- , ben a’ Breviáriumnak megjobbítását sürgette, V-dik Pius pedig végbe vitte, és az egéfz katolika Pap­sággal a’ Napnyugoti Ekklesiaban elfogadtatta; no­ha a’Frantzia Papság és a’Szerzetesek még azután u némelly különösségeket megtartottak. 2. Matutinum deák böti’i fzerént reggeli imád­ságot tefz, minthogy az Egyiptomi Szerzetesek, kik egéfz nap kézimunkával el voltak foglalva, ’s azért éjjel nyugodniuk kellett, hétköz napokon azt haj­E e 2 nal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom