Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

432

iák: D illőség és tifztelet az Atyának, és 'Fának, és Szent Léleknek mind örökkön örökké. Ámen ; a’ mint ez IY-dik Toletanomi egjrházi Gyülekezetnek történetiből is, melly I. Honorius Pápa alatt 633-dik efzlendoben tartatott, kitetfzik.

54. §. ■

Az egyházi Szolosma vagy Breviarium.

1. Az egyházi Szolosma által értetődnek öfz- vesen mind azon Zsoltárok, Könyörgések, Énekek , és Letzkék, mellyeket a" Papok efztendo által mindennap az egyházi üdonek minemüségéhez, megmeg a’ napnak tájához képpest megállapított egy mód ’s rend fzerént ajtatosan elmondani kötelesek, és deá-, kul Officium divinum, Horee Canonic ce, Breviarium (Istenifzolgálat, egyházi órák, megrövidített imádság) nevezete alatt ösmeretesek.

Már az Apostolok üdéjében fzokott dolog volt a’ napnak bizonyos óráit a’Templomban , vagy otthon a’ felházban mondandó imádságokra fzentelni (Ap. Tsel. II, 15, 01• X, r), ao*j^ s azeit az .Anya— fzentegyház is mindgyárt az első fzázadokban közönséges imádságra bizonyos órákat rendelt; különösen pedig a’ Papoknak meghagyta, hogy fzent Dávidnak Zsoltárjait, a’Mi Atyánkot, és Hifzekegyet naponként külön ’s különváló órákban mondgyák el a’ fzerént, a’ mint mindenik Egyház, Püspök, és fzer- zetes Kend az Egyháziaknak, vagy Szerzeteseknek rendelte. Innét annyiféle Breviáriumok voltak, a*

mennyi