Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

27

ter a’ napkeleti tartományokban úgymint Palsestina- ban, Syriában, Pontusban , Galatiában , Cappauociá- ban , és Bithyniában pi'edikálván (I. Pét. í, 1.) a- zonegy liturgiái fzertartásokat követett volna, a’ mellyekkeí Romában hufzonöt efztendeig tartó Püspöksége alatt élt, lehetne annak a’ régi egyházi hagyományokból valami nyomát kivenni, mellyre még senki sem akadt.

Hlyen fzabadsággal éltek az Anyafzentegyháznak első Püspöki is, kik az üldözéseknek kegyetlensége miatt egyházi Gyülekezeteket nem tarthatván , az Ő hiveik kozott Apostoli hatalommal ol- lyan fzertartásokat hoztak be , a’ minőket illendőknek vagy fziikségeseknek gondoltak. Mikor pedig az Anyafzentegyház kivántt békességgel megvigafz- taltatott, és hatalmában, méltóságában , épületiben, gazdagságában, tekintetében kezdett előkelni, akkor a’ Püspökök, és az egyházi Gyülekezetek az Isteniízolgalatnak dífzesebb végzésére, a’ Szentségeknek épületesebb kifzolgáltatására, megmeg a’ fennemlétett okokbol külömbféle fzertartásokat pa- rantsoltak, mellyeknek mint emberi találmányoknak lehetetlen volt az üdohoz, a’ megtérít nemzeteknek sokfzor egymástól kiilömböző fzokásaikhoz, gondolkodása és tselekedete módgyához alkalmaztattalak nem lenniek, üdővel pedig, amazok megváltozván , emezeknek is meg nem váltózniok, ’s azért egymástól nem külömbözniek, midőn a’ kerefztény Religiónak mivolta és ágazati, Kristustol rendeltt Szentségek, azoknak fzerei, formái, valói, kifzolú

gái-