Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

geí rriegajándékoztatik, hogy az ő hivataliját az Isten ditsoségére, és a’ lelkek üdvösségére fzentiil véghez vihesse; emerre pedig«5 Házasság Szentségében el- kéfzíttetik, hogy a’ Házasságnak terhét könnyebben viselhesse, és annak kötelességeittellyesílhesse. A’ki pedig e’ világi pályafutásának már végére jut, és a’ más világra indulóban van, akkor az Utolsó Kanét által a’ halhatatlanságnak úttyára elkéfzíttetik. így a’ hét Szentségben nyerendő malafzt által minden korban és állapotban az emberi gyarlóság gyámolít- tatik, kiki az Ő végtzéllyára segíttetik , meg- fzenteltetik KristuS érdemiben réfzesíttetik , az üdvösségre vezettetik, és benne a' megváltásnak munkája végrehajtatik , tellyesíttetiki

Az eddig mondottakból önkényt kitefzik, hogy a’ hét Szentségek közül legfzükségesebb a’ Keréfzt- ség és Penitentziatartás, melyekben az eredendő, és Kerefztség után elkövetett tsclekedendö bűneinkből kitifztulunk $ az örök kárhozattól, melly a’ lelki halál, megfzabadulunk, és az Isten kegyelmébe fogadtatunk ; azért ezen Szentségek holttal: Szentségeinek hivattatnak, A’ többi Szentségeket pedig tsak azok vehetik fel, a’ kik minden vétektől tifzták, és Isten kegyelmében vannak, vagy lelkiképpen élnek; és azért ezek élők Szentségeinek neveztetnek. Amazok az üdvösségre fziikségesek, és az Isten kegyelmét megfzerzik: ezek pedig hafznosak, és az Isten kegyelmét bennünk Öregbítik, azonkívül kii- lötnbféle állapothoz alkalmatos segítséget eízközolnek-