Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
nak nyilvánvaló fzertartásai elöadatnak, és magyaráztatnak; Dem az ti egéfz területtyek fzerént ugyan, és minden legkisebb környiilállásokkal, hanem tsak a’ főbbek, jelesebbek , közönségesebbek ; és a mellyeket a’ kerefztény népnek tudni fzúkségesebb , vagy üdvösségesebb , következendő renddel: Az első Réfznek első Szakafzában az istenes indulatoknak kifejezésére, a’ Religiónak fzivünkben élefztésére, és a’ végtzélunknak, melly miatt teremtve vagyunk, fza- porább megeízközlésére fzükségeseknek bizonyíttatnak a’ közönséges nyilvánvaló ístenifzolgálatok , a’ tzeremoniák, és a’ Templomok; a’ második Szakafzban, a’ kerefztény tu- Hiányban való kiilömbféle oktatások is. Mivel pedig minden tzeremoniák között leghathatósabbak azok, mellyeket Kristus Urunk rendelt, tudniillik a’ fzent Miseáldozat, és a’ hét Szentségek; ezek közül különösen a’ fzent Miseáldozat közönséges nyilvánvaló Tstenifzolgálatul , és egyfzers- mind alkalmatosságul is ízolgál az Isten igéjének, a’ kerefztény Tanításnak hirdetésére, azért a’ harmadik Sza- kafz a’ fzent Miséről , a’ negyedik pedig a’ hét Szentségekről fzóll. Az ötödik Szakafz azon tárgyakkal, és ajtatos- ság nemeivel foglalatoskodik, a’ mellyeket a’ Religiónak gyakorlására az Apostolok , egyházi Elöljárók, és Gyülekezetek törvényképpen, vagy pedig az ajtatos hívek tifztes- séges fzokásbol megállapítottak, úgymint : az imádság, elmélkedés, éneklés, muzsikafzó, kei'efztvetés, Processio ’s Bútsújárások, Létániák, az embernek külső magaviseleté az Istenifzolgálatnál, ’s a’ t. A’ hatodik Szakafzban a’külső Picligióhoz tartozó némelly tárgyakról p. o. az Oltárokról , fzent Edényekről, Öltözetekről, Képekről ’s a’ t. vau a' fzó. A’ hetedikben pedig az áldások vagy fzentelések magyaráztatnak meg, mellyeket a’ Religio lelkének élefztésére az Anyaízentegyházban a’ Püspökök, vagy a’ kiket ezek,' arra , különösen meghatalmasítnak, és a’mellyekben az alrenXV
