Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

Pzentebb titkaiból tsiifot űzni. Az utóbbi fzenfc tzeremoniákon, mellyek az Úr afztalához tulajdon» abban tartoztak, egyedül tsak a’ hívek voltak jelen ; ’s ezek is mindenek végén ismét a’ Diakónus fzavával Ite missa est haza botsáttattak. Ezen két rendű küldéstől az Ur afztalának fzertartásai öfzve- sen Misének (quasi missio, vel concio missa) neveztetett. Különösen pedig a’ misének eleje a’ Hitvallásig vagy OíTertoriumig Katechumenusok miséjé- nek (missa Catechumenorum), a’ második réfze pedig a’ Hitvallástól, vagy OfFertoriumtol fogva egéfz végig Hivek miséjének (missa fidelium) hivattatott. A’ miseáldozattol azután egyéb religiói Gyűlések is, a’ mellyek p. o. az olvasás , éneklés, könyörgés, tanítás végett tartattak, mind Miséknek hivattattak; azért voltak Zsoltár- Vigilia-reggeli- esti misék.

Az új testamentomi áldozatot nem fzent Ambrus Püspök (ep. ad Marcellinam soror), a’ mint Reichenberger (Past. Anw. 3. Th. 5. B. 122. S.) véli, nevezte legelÖfzör misének; mivel ez a’ fzó már Pius és Kornelius Pápáknak levelében kerül elő. Az első Justus nevű Bétsi (Galliában) Püspöknek 166-dik efztendo táján azt írta, hogy Euprepia Afz- fzonyság a’ házának egy réfzét a’ fzegényéknek átengedte , a’ mellyben ő (a’ Pápa) egyfzer’smind Misét fzolgál (soror nostra Euprepia sicut bene recordaris, titulum domus suco pauperibus designavit , ubi nunc commorantes missas agimus). A’ másik , ki 200-dik efztendőben válafztatott Pápának, Lupicinushoz hasonlóképpen Bétsi Püspökhöz küldött

le-