Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h
533 tanító a' Jézus ollyan világos ki fejezéssel szol- lott! Az idő és az örökkévalóság, tsak egy; az én mostani, 3s a3 síron túl következő életem , egy egymástól el nem választatható egész, mint maga a’ világ alkotmánnyá , 3s az Istenség is tsak egy ; és az én tselekedeteim jutalma követ engemet. Boldog, óh nagyon boldog vagyok én, mert az úrban halok meg; és ki szakaszt el engemet az Istennek szerelmétől? Valóban boldogok azok., kik az úrban holtak meg , mert az ö tselekedeteik jutalma követte Őket! meg ditsŐult kedveseim, a3 kik ideje korán mentetek el a3 tökélletességre , és engemet itt hagytatok, boldog sors már a3 tiétek, a3 mellyre én még most tsak törekedem. Óh, soha sem érzette szivem elevenebben, az élet 's az örökkévalóság öszve köttetését, mint mikor zokogó sírással állottam holt testetek felett, 3s forrón tsó- koltam meg hideg ortzáitokat. Boldogúl holtatok meg ti az úrban. Az úréi voltatok ti, azért vett fel magához. A3 mit én nem tudtam 3s nem láttam , óh ez a3 felséges jól tudta és látta; hogy t. i. melly sokszor tusakodtatok magatokkaBtsen- des magánosságotokban; melly sokszor rontsolta tsak kis hibáért is sziveteket a3 töredelmes meg bánás ; melly sokszoL emelkedtetek fel Ő hozzá gyermeki bizodalommal , 3s élő hittel; melly sokszor társalkodtatok buzgó könyörgéstekben ezzel a’ szentek szentével ; és imé győzők lettetek ! A’ ti kegyességnek , jóságtok , hiiségtek és ártatlanságtok követ titeket. Kegyelmesen néz az örök Isten, óh ez a3 tsupa szeretet, gyermekeinek erőtlenségből ejtett hibáira , a3 mellyeket el nem kerülhettek azok. Nem vagytok ti leg alább valók azok között, a3 kiket atyai szivéhez Az élet es örökkévalóság öszve höttetése.
