Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h
ban al úszik é Ő akkor? Valósággal úgy van; úgy volt Ö, mintha nem is teremtetett volna ! Ettől a-5 lélek halálától szabadított meg minket a"” Jézus, az Ő szent tudománnyá által, és nem aJ test halál ától; mert ezt soha el nem kerülhetjük ! De majd mikor tökélletességünkre el jutunk , az az, aJ tisztátalan ösztönök, testiség kénnyé, bets- telen kívánságok izgatásaitól meg menekszünk, tellyes erejében Js szabadságban fog aJ mi lelkünk élni az örökkévalóságban. AJ test halála, soha sem aJ lélek halála. Ha pedig aJ Jézus ditso útmutatása szerénttö- kélletességre jutott lélek meg nem hal: mit gondolunk testünk öszve roskadásával ? Hiszen élünk mi, ha szinte hamuvá lesznek is testünk érzéket- len tagjai. Elünk mi aJ Jézus igéje által: és örömmel el telve szollhatunk ekképpen: Hol vagyon óh halál a3 te diadalmad! hol vagyon óh koporsó a3 te fulánkod! az Istennek pedig légyen háld j ki adott minékünk diadalmat a3 Krisztus által! A5 bűn a* lélek halála; aJ virtus pedig, és az Istenhez való hasonlatosság, annak élete. Az Istenakármellyparantsolatjának át-liágása is, halálos sebje aJ léleknek ; ellenben minden nemes és Istennek tetsző tselekedet, annak életének tápláló eszköze. Most értem hát már, mit teszen ez aJ mondás: a3 bűnnek zsoldja a3 halál! 3sa3 Jézus szabadított meg minket a3 haláltól, mikor az élet ösvénnyét megmutatta. Úgy van! Ő szabadi - tott meg minket a* haláltól, mikor meg tanított élni ; mikor íigyelmetesekké tett bennünket emberi méltóságunkra, Js ditso rendeltetésünkre: mikor aJ leg bizonyosabb eszközt adta kezünkbe , aJ rrlellynél fogva tökélletességünkre el juthatunk ; t. i. hogy meg tagadván aJ testet minden tisztaTtíkelletességiiuk emlék innepe. 503
