Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

Te pedig ! kegyesen fel fogtad lelkemnek ügyét , hogy az el ne vetemedjen. Igen ! mert te teheted ezt tsak egyedül, oh örök szeretet í mert tiéd a3 hatalom , mind a3 pornak, mind a3 lelteknek világában. Mit használt énnékem az orvos gyógyítása , 3s szereinek hathatós ereje , mikor én fájdalmaim nyoszolyájában fetrengettem, mikor tsontaim mintegy öszve rontsoltattak , 3s eszmélésem el állott. Tsak a3 te szent tetszésed élesztette fel újra elholt erőmet, eleget szenvedtem, és megjelent nálam a3 te vigasztalásod. Te foghattad fel tsak egyedül ügyét lelkemnek; mert mellyik halandó az a3 ki parantsolhatott volna a3 környülállásoknak , hogy azok öszve véve mind legyenek vigasztalóim, és a3 homállyal be borított jövendőnek, hogy derült napokat szüljön számomra. Tsak néked volt tetszésed könyörülni szegény fejemen ; mert oh fájdalom ! az emberek, az én nyomorúságom idején mindenkor ön hasznoktól vezéreltetvén, hátra vonták magokat tőlem, 3s tsak önnön javokat tartották szemeik előtt. Még azon tsekélységet is meg tagadták tőlem, a3 mivel segíthettek volna, hogy azt tízszeresen pazérolhassák el mulatságaikra. Inkább a3 boldogokhoz tsatolták magokat, 3s az én könnyeimet nem akarták látni. Inkább az örülöket ajándékozták, gyanítván a3 bizonyos költsönt, de az* ügyefogyottról el felejtkeztek. Tsak te szabadíthattál ki engemet a3 nyomorúságból ; te tudhattad leg jobban az én Ínségemből lejendo kiszabadittatásom leg alkalmatosabb eszközeit, idejét és óráját. De helytelenül esett az, mikor azt gondoltam, hogy barátim sokszori tanátsa boldogságomra tzéloz ; 3s hogy némelly- kori segítségek véget vet szerentsétlenségemnek. No, már azt gondoltam, hogy tsak ugyan el kell vesznem : de még is Atyai szeretetedre nézve ,

A' szerentsetlen órákban való meg nyugovás. 45