Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

30

jf terhes surs bet se.

nagy, 3s tiszteltetett. Meghűlvén minden eránt, a3 mi Ötét valaha izgatta, semmi külső betsre nem figyelmezett, hanem tsak a3 belsőre ; és éppen ez a3 szemérmesség, jóság,, alázatosság szerzették meg neki a3 mások szeretetét. Nem sokára róla beszélt minden száj. — KivevÖdött homályos sorsából, 3s sebesen ment elő a3 tisz- teltetés léptsoin. Látja, melly hirtelen öltöztek fényt magokra környiilállásai. Hazája nagyjai közt van; 3s Ö is nagy. Hízelkedik neki a3 változó szerentse. Hajdani fény-vágya szikrát kap. Már büszkén néz azon mélységre. a3 mellybol felhágott. Tsapodáron bizonyítják 3s erősítik minden szavát a5 szemtelen hizelkedok, és a3 ki vele egyet nem ért, ügy nézi mint irigyét, 3s ellenségét, a" ki igazságtalanül bánik tekintetével. Pa- rantsolóbbá, kevélyebbé, 3s erőszakossá lészen. Fáj néki, ha van valaki hozzá hasonló. Kevélysége e3 szerént másokat tőle eltaszit; felfuval- kodása titkon való nevetség és günyolás tárgyává lészen. Baráti eránta elhidegűlnek, ellenség veszi Ötét körül; — sorsa tsupa nyughatat- lanság. Szorosan meg rostálják minden hibás lépéseit; — 3s indulatossága, a3 melly Ötét kínozza, szaporítja azoknak számát. Tele lesz igy egyszer a3 mérték; ’s gyüloltetve és megutál tat va rohan alá a3 magosról érdemlett gyalázatjanak mélységébe. Nem volt mar elég ereje elhordozni a* szerentsét. A3 nyomorult sorsban volt az ö leg főbb boldogsága.

Melly sok hősök, 3s koronás fejedelmek érdemlettek ditsoség köszörűt, mig a3 szerentsét- lenséggel való viadalban voltak! — Mennyire érzékenyito volt az Ö lelki nagyságok, 3s halállal semmit nem gondolások a3 veszélyekben; 's bámulásig való derült vidámságok a3 leverő szükségben , mikor ügy látszott, hogy a3 szerentsét-