Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

270

Jézus az én életem.

megy el tölünk valamellyik kedvesünk? Hát nem mindég ugyan a3 tiéd é a3 te kedvesed, mig atyád házában van? 3s te is nem mindég az övé maradsz é? —

A3 Jézus minden teremtett lelkeket ügy nézett, mint attyafijait; 3s az egész emberi nemzetségben vérszerént való rokonait szemlélte. A3 ki az én mennyei atyámnak akaratját tselekeszi, az énnékem atyámíija, anyám, és néném. Mát.

12: 50. Nem a3 kevés ideig való atyafiságot nézte hát e3 földön igaz 3s tökélíetes rokonsa'gnak, hanem a3 halhatatlan lelkeknek az Istennel való hasonlatosságra 3s egyenlőségre lett egybekötte- téseket egymás között. Annakokáért nem is úgy jelent meg a3 mi boldogittatásunkra, hogy mint földi valóságokat, hanem mint lelkeket, úgy boldogítson. Nem í^zt tette tzélúl szent tu- dománnyában, miképpen lehessen külső 3s házi boldogságunkat jó állapotba helyheztetni , a3 mások jó kedvét megnyerni, hivatalokra jutni; óh nem a3 testi volt az Ö tzélja, hanem a3 halhatatlan , a3 mi ideig óráig a3 testet lelkesíti. Nem világi, hanem mennyei országot állított Ö fel 3s ezért munkálkodott; az az, azoknak a3 halhatatlan lelkeknek boldogságát alkotta és munkálod ta Ö , a3 kik a3 felséges teremtenek ditsoséges akaratja szerént „ emberi formába öltözve jelennek meg e3 földön. A3 mi nem lélek volt, arra kevesebbé ügyelt ez a3 ditsosé- ges. Nem utálta ugyan meg a3 testit , hanem szerfeletti betset sem tulajdonított annak. Szo- morkodott mikor látLa, hogy melly fáradhatatlanok az emberek, mindent véghez vinni a3 test jól létéért, 3s ellenben melly kevéssé ügyelnek '■ a3 halhatatlanra, a3 lélekre. Számtalanszor, Js külömbkülömbféle módon adta pedig ezt nékik értésekre: Nem a3 híjába valóságra, 3s a3 test