Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 7. (Buda, 1830) - 10.413g
11 nak virtusai egymás után enyésznek; és a3 közönséges romlás, mellynek eleit venni nem lehet, elő áll. így enyésztek el a3 leg gazdagabb és leg hatalmasabb népei a3 régi világnak. A' Jó és Gonosz között való hartzban, az utolsó győzött. Mint régen, úgy a3 mi időnkben is szüntelen , és mindenütt hartzol az igazság a3 tévelygéssel, a’ józan ész az elő-Ítélettel, a3 hasznos a3 károssal, az önszeretet a"* köz jóval, az indulat az okosság törvénnyével; a3 bűn a3 virtussal, a'vallás meg utalása az Isteni félelemmel. Nagy és véres hadakozások estek a3 mi érésünkre. Gondolod é, hogy ezeket tsak a3 Királyok kénye okozta ? Azon régi hartznak következései voltak ezek, melly a3 Jó és a3 Gonosz között világ kezdetétől fogva folytatódik. A’ gonosznak országa nem állhat meg az igazság' országa mellett: azért foly a' hartz. Még mindenfelé forrásban vágynak mintegy a' népek ; veszekedés van az ó és az uj, veszekedés a3 jus és kötelesség felett, veszekedés a3 népnek világo- sodása mellett és ellene, a3 léleknek az ön gondolkozásra való szabadsága mellett és ellene, a3 Nemzeteknek jussaik mellett és ellenek. Mind ez nem egyéb, hanem az emberekben lévő jó és gonosz között való hartz, mint a3 régi időkben, tsak a3 név és a3 tárgyak, a3 hartzolók és a3 fegyverek változtak. Mind e3 mai napig is úgy tapasztaljuk, hogy valamint az embernek minden igazságtalansága magát az embert, úgy a3 Státusnak minden igazságtalansága magát a3 Státust bizonyosan veszedelembe ejti. Ez el keriilhetetlen. Ezért lehetett eleitől fogva valamint az eggyes személyeknek, úgy egész nemzeteknek és Királyi székeknek is sorsokat előremeg jövendölni, 3s hanyatlásokat meg mondani, bár melly virágzók, nagyok, ésretteneA' Jó és Gonosz között való hartz a Jóidon,
