Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
598 vainhról s okosan kell vigyázni a környülállásokra is. Adni, és jó szándékból adni, magában gondoltatván, könnyű dolog, kiváltképpen mikor úgy is azt hagyjuk másnak, a3 mi egyébaránt sem lehet már ezután a'* miénk. De okosan adni sokkal nehezebb. Azért is tégyünk idejében rendelést javainkról, mikor még egészen eszünkén vagyunk, mikor még meg tudjuk azt Ítélni , hogy jó végre liagyuk é, vagy nem idővel javainkat? Igen okosan tselekeszik az, a3 ki még ép, 3s egésséges állapotjában gondoskodik erről, és meg teszi utolsó rendelését, vagy testamentomát, minekelötte vagy a3 hirtelen halál, vagy a3 nyavalyák súllyá meg akadályoztatná Ötét szándékában. A3 testamentom tevés egy átaljában nem sietteti senkinek is a3 halálát; mi szükség hát azt időről időre, napról napra halogatni? Az, a3 mit mi úgy rendelünk testamentomunkban, hogy tsak halálunk után menjen tökélletességre, nem foszt meg bennünket azon szabadságunktól, hogy rendelésünket meg változtassuk, ha vagy magunkra vagy másokra nézve szükségesnek Ítéljük azt. Mi szükség hát ezt a3 hasznos tselekedetet napról napra halogatni, holott senki sem tudja, hogy meddig él; mi szükség azt napról napra halogatni, a3 mi semmit sem árt nékünk, mig élünk ? Sok haldokló meg bánta már, de későn, hogy idejében nem tett testa- mentomot, 3s akkor akart volna rendelést tenni világi javairól, mikor már kezei ollyan erotele- nek voltak, hogy le nem tudta azt Írni, nyelve úgy el volt gyengülve, hogy ki nem tudta azt magyarázni, a3 mit utolsó rendelésébe szeretett volna bé tenni! Szükség, hogy javaink el osztásában s el intézésében semmi babonás bal vélekedés 3 vagy Farizeusi kegyeskedés ne elegyedjen, ’s ne az a3 gondolat indítson bennünket a3 rendelésiéA végső akarat.
