Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
593 Azon kellene minekünk e* földön igyekeznünk, hogy szüntelen, és mind inkább inkább tökélletesitsük lelkeinket, és lelkűnknek tökélle- tesedését az által kellene meg bizonyítanunk, hogy használjunk más embereknek, azokat szeressük , mert aJ szeretet aJ tökélletességnek kötele. — Hány embernek használtunk tanátsadás- sunkal, tselekedeteinkel, magunk fel áldozásával, szelídségünkéi, könnyen meg engesztelŐd- hetŐségünkel, szeretetünkel, és aJ köz jő elő mozdítására valő törekedésünkel? — “S ha szinte sokszor jő szándékunkban nem boldogultunk is: megvolt é igazán bennünk az aJ szándék, hogy az által hasznokra legyünk másoknak? Elkövettünk é mindent valami tsak tőlünk ki telhetett, hogy azt véghez vihessük ? Hijjában bánjuk meg már illyenkor hibáinkat. Mert az el múlt idő többé vissza nem tér. A’melly egynéhány szempillantás hátra van még illyenkor életünkből, arra nézve nints egyéb hátra, mint annak meg gondolása, hogy: Mitsoda jőt tselekedhetünk még? Mi mődon végezhetjük leg illendőbben életünket? — Hogy intézhetjük még életünknek hátra lévő kitsiny részében úgy tsele- kedeteinket, hogy azok hasznosan köthessék ösz- ve aJ mi jelen lévő életünket aJ következendő élettel? Hogy nagy és szövevényes dolgokhoz kezd jünk, Í6 hogy némelly régi, és meg lehet, hasznos fel tételeinket végre hajtsuk, arra sem elégséges időnk, sem pedig erőnk nintsen többé. JS azom- ban ezt kiáltják: Rendeld el aJ te házadat, mert meg halsz! Annyi ideje, meglehet, van aJ betegnek , hogy testamentomot tégyen, aJ mp] ly- ben rendelést teszen arról, hogy mit tsináljanak az ö halála után azzal, aJ mit öszve szerzett életében. FI. Rész. 38 ÄJ végső akarat. u
