Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

Ne szóljatok rosszul a? holtakról. Tartsátok inkább tisztességben azoknak emlékezetét. Felejtkezzetek el azoknak hibáiról, mert ti benne- tik is sok hiba van: ellenben emlékezzetek meg arról, aJ mi jó volt bennek. — Gyalázatos dolog az, mikor aJ rágalmazó nyelvek az élők hibáit kitapogatják; gyalázatos dolog az, mikor háta mcgé meg szólja valaki az élő embert, annak erőtlenségeit nagyiLja, jó tulajdonságait pedig rágalmazza : — de sokkal gyalázatosabb dolog az, midőn azt is rágalmazza valaki, só ki meg holt Js azt üldözni holta után se szűnik meg, aJkinem tudja magát védelmezni. Az illyen emberben aJ kegyetlenség gyávasággal, aJ kemény szivüség, vagy könyörületlenség pedig aJ maga meg gyalázasd val párosodik.

Tartsátok betsületben a3 meg holtak emlékezetet , és soha meg ne szűnjetek szeretni azokat, aJ kiket kedvelt aJ ti lelketek, mig veletek eggyütt éltek. AJ mi meg holt kedveseinknek szeretettel való emlegetése, ékességére szolgál szivünknek. Tanúbizonyságot teszen az aJ mi ö erántok való hűségünkről, aJ melly mégaJ halálban sem szűnik meg. Bizonysága aJ mi állhatatos indulatunknak, mellyet semmi meg nem rendíthet. Úgy van, betsületben kell minékünk azokat tartanunk, a3 kiket szerettünk, mig éltek. Az által tiszteljük Őket, hogy meg ne gyaláztassanak, aJ mi magunk viseleténél fogva. JS midőn az indulatok valamelly gonoszságra kisértenek, mikor el akarunk térni aJ virtus útjáról, midőn el felejtkezünk magunkról: — akkor forgassuk szemeink előtt meg holt kedveseinknek képét, és azoknak emlékezete emlékeztessen bennünket kötelességünkre ; soha illetlen tselekedetek által gyalázattal ne illessük aJ mi meg holt kedveseinknek emlékezetét. Ah! minden bűn, aJ mellyet elkö588 A5 Halottak eránt való kötelességek.