Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
555 nélkül való volna fájdalma és élete! — Hát méltó é egy köny-tsepre azon álomhoz hasonló boldogságtok , a3 mellyben meg háborított valaki benneteket ? Mitsoda jót vesztettetek el, mellyet újra meg nem szerezhetnétek, ha igazán igyekeztek azon? —• Vagy mit vesztettetek el e3 földön , a3 mellynek a3 síron túl ismét birtokába ne juthatnátok, minekutánna egy kevés ideig meg váltatok azoktól? — A3 ti leg kedvesebb embereteknek lelke is, a3 melly elébb által ment a3 tokélletesség országába, mint ti, tsak rövid időre távozott el lölletek, — azok el távozásának fel kellene titeket serkenteni a3 testiségnek álmából, s eszetekbe kellene azt juttatni, hogy a3 testieknél, 3s földieknél sokkal ditsoségesebb dolgokra vagytok ti hivattatva. Meddig fogtok még élni, inig ismét fogtok egyesülni? — Tiz, húsz, har- mintz, vagy leg fellyebb negyven szempillantások azok. — Szomorúan néztek azok után, a3 kik előre el mentek előttetek: — de élnek, oh Isten! a3 Te halottaid! Hány ember él úgy, hogy semmit sem gondol aJ halállal és az örökké valósággal? Egyedül tsak a3 jelenvaíó szempillantásra van az il- lyennek gondja. Semmiről egyébről nem gondolkozik, hanem tsak arról, hogy mit egyék, mit igyék, mivel rubázkodjék, mi módon szerezzen hirt, nevet, betsületet, vagy mi módon gyönyör- • ködtettesse magát. Úgy gondolkozik, mintha az Ö egész élete tsak azon kevés időre volna határozva , a3 melly a3 böltsőtol fogva a3 koporsóig tart; mintha semmi felségesebb valóság nem lakna az Ő testében, a3melly ditsoségesebb dolgokra tarthatna számot, mint a3 miilyenek ezek a3 földi dolgok. Valamint a3 haszontalan szomorúságot, úgy azt a3 veszedelmes gondolatlanságot is el kell táA' Halul után való jó hir 's név.