Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
528 A' Ma g a gyilkosa. Js örökös meg nem elégedésektől gyötrettetvén, meg utálják az eletet. Mert aJ bujaság, mellj az embert az éltető nedvességektől meg fosztja, és minden erejéből ki vetkezteti, midőn aJ testet meg eroteleníti, ugjan akkor undorodást és unalmat szerez abban minden jóra és szépre nézve, aJ lélek ártatlan örömei eránt érzéketlenné tészi azt, minden alkalmatlanságot pedig annál fájdalmasabban éreztet, mellj ha leg tsekélyebb is, el vi- selhetetlenné válik az el gyengült emberre nézve, | AJ bujaság miatt el gyengült ember, már abban az ! időben, mell jben leg jobb erejében kellene lenni, okiján mint valami meg élemedett öreg ember; meg unta az életet, mint aJ vén ember, Js aJ mellett litálja maga magát'. Ez az érző inak el gyengüléséből származó alkalmatlansággal egybe köttetett élet meg uríása, Js ez aJ tisztátalan élet emlékezetével és az azzal öszve köttetett gyötrelemmel együtt járó maga meg utálása, hol kedvetlenkedést, hol pedig veszedelmes gondolatokat okoz, a* melljek maga gyilkosságra ingerelhetik az embert. Sót, aJ mi több — mert minden mértéklet- lenség veszedelmes aJ testre nézve — aJ sok ülés is, vagy az ollyan neme az életnek, aJ mellyben szüntelen ülni kell, elégséges arra, hogy szomorú következései légyenek annak, mert az aJ beleket meg gyengiti, szorulásokat okoz, a5 nedvességek rendes folyamatját meg akadályoztatja, mellybol az ereknek és inaknak nyomattatások, . és feszülések, és nehéz Js nyughatatlankodtató aggódás szoktak következni. Annál inkább neve- kedik pedig ez aJ nyughatatlankodás, mennél tovább folytatja valaki az ülést, aJ melly okozta azt, mennél kevesebbé változtatja az ember élete módját, Js mennél kevesebbet mozog. AJ hon- , nan azok aJ mesteremberek , aJ kik a szüntelen való ülés által meg rongálják egésségeket, más