Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

516

annak következesei alatt le roskadt, és ekkor aJ kétségbe eső meg bánás ei ot vett minden józan gondolkozáson Js okos meg fontoláson és tsak az az egy kívánsága maradt , bogy magát veszedelemre tegye ki és életétől meg fossza.

így mardosták hajdan a meg bánás viperái az áruló Júdás szivét is, midőn látná , hogy halálra kárhoztatnák a JSidók az Ur Jézust Js vissza vivé aJ vérnek árrát aJ Papi fejedelmek^ nek, és Véneknek, igy szollván: „Vétkeztem, hogy el árultam az ártatlan vért!“ — és irtodz- va szórta széJlyel az ezüst pénzeket aJ Templomban, Js azután — mi törölhette volna el egyél) az Ö bűnét ? — kélségbe eső hódoltságában magát fel akasztotta. Mát. 27 : 5.

Rettenetes gonoszság volt az Ur Jézus ezen tanítványában az, hogy Jól tévő jet , Js barátját, az Istennek fiát elárulta, rettenetes volt az Ö maga gyilkossága, mellynél fogva aJ maga tse- lekedetét kárhoztatta: — de ezen Ő kétségbe esése megbánással, aJ bűnnek meg bánásával volt öszve köttetve ; aJ bűnnek meg bánása pedig némü némü első szikrája a’ meg térésnek.

De vallvon mindenkor az azt meg előző gonoszságnak következése é aJ maga gyilkosság ; vallyon mindenkor aJ nagy és rettenetes bűn meg bánásának gyümöltse é az ? Ki bátorkodna ezt állítani? Ki az, aJ ki nem tudná azt., hogy az egésség meg romlását néha igen hirtelen az elmének meg háborodása követi ? Ki nem tudja azt, hogy aJ hosszas bú és bánat, Js aJ vérnek meg sürűdése ollyan állapotra juttathatják az embert, hogy utoljára nem bír magával, és hogy eJ miatt ollyan nagy mértékben meg homályoso- dik az ember értelme, hogy szenvedéseitől való meg menekedése végett élete világát el oltja ? Ez aJ szánakozásra méltó elme háborodás, né-*

jf Maga gy i Lk o a a.