Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
500 Mit teszen okosan alamisndlkodni ? vegynek fillérkéjét, mint a3 Farizeusok gazdag adakozását. A3 másokkal való jól tótel tsak akkor igazi virtus, mikor az adakozásra való készségnek az a3 fundamentoma, hogy részt veszünk a3 nyomorultak szerentsétlenségében, és mikor ollyan okosan intézzük az adakozást, hogy enyhítsük a3 nyomorúságot az által, aJ mennyire tehetségünk azt meg engedi. Az alamisnálkodás tehát magában gondoltatván, szintúgy semmit semér, valamint abból, hogy valaki hosszasan és gyakran könyörög, sokszor nem következik az, hogy kegyes, és jó lelkű ember volna. Nem a3tselekedet teszi jóvá a3 szivet, hanem a3 jó szándék az, a3 mi jóvá teszi a3 tselekedetet. A3 tselekedet, és a3 segíteni való készség sem elég még, hanem hogy igazán jól tévők légyünk, semmi fáradságunkat sem kell kímélnünk, hogy ki tanulhassuk azt, hogy miképpen lehet a3 tzél- nak meg feleloleg leg jobban haszonra fordítani a3 mi jó téteményeinket. Okosan kell alamis- nálkodnunk. Minden virtus, a3 mellyet nem okosan gyakorol valaki, ha szinte leg jobb is a3 tselekvonek szándéka, még is nagy veszedelemnek lehet a3 kútfeje. Ha kegyelemmel, 3s irgalmassággal bánna a3 törvény a3 rablókkal, tolvajokkal, és más go- nosztévokkel, a3 leg nagyobb veszedelem következhetne abból a3 betsületes polgárokra; ha szelíden bánnának a3 tsalárdokkal, 3s ravaszokkal, majd felettébb sok ember vetemedne el a3 tsa- lárdságra, és senki békességben, 3s bátorságban nem élhetne miattok. Ha vigyázatlanul ki mondja valaki a3 beteg előtt azt a3 szomorú igazságot, hogy beteg ágyából fel nem gyógyúl ; meg rövidíti annál fogva annak betses életét, a3 mellv sokaknak hasznára, meg lehet, hogy még sokáig
