Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
475 Kiég az, ha jól lakhatik. Mi hasznok van aJ fényes hivataloknak? Elég az, ha nem panaszol- kodhatik az ember arról, hogy mások Ótet fel se veszik vagy gyűlölik , és ha aJ mások gonosz indulatja által nem háborgattatva, tsendesen élhet. Nem! aJ ki az illyen tsekélységekért aJ barátságot, szeretetet, aJlélek tsendességét, és az életet kotzkára tenné, igen hijjába való ember volna az. így beszél az illyen ember. De nézzük megtsak, hogy maga az illyen ^ aJki másokat kárhoztat , hogy magokat és minden jóra való készségeket ollyan tsekélységekért kotzkáztatják, —■ nézzük meg tsak mondom, hogy minémű dolgokért teszi kotzkára maga az illyen ember életét, egésségét, és lelkének idvességét? — Rendeljétek el tsak előtte a’játszó asztalokat; mutassátok tsak előtte a* kártyát és kotzkát aJ gyertya ragyogó világánál; szerezzetek őszve tsak ollyan embereket, aJkik készek lesznek vele mulatozni : azonnal le mond azon kevélységről , aJ mellyel másokat itélgetett, és aJ játéknak adja magát ez aJ boldogtalan ember! Ez, aJki egyéb- arántmeg lehet, hogy aJleg érzékenyebb ember, érzéketlen Jessz, majd mikor mások vesztenek aJ játékban ; meg lehet, hogy ez aJ minden hivatalbéli foglalatosságaiban leg betsületesebb Js leg hívóbb ember, aJ nyereség kedvéért majd mindenféle alattomos tsalárdságra el vetemedik; meg lehet, hogy ezen egyébaránt jó atyának, hűséges férjnek, most el ragadtatván aJ gonosz indulattól, sem felesége, sem gyermekei eszébe nem jutnak. Játszik, és el játsza azoknak minden javaikat. Azoknak könyhullatásaik meg nem hatják, hív barátjainak esdeklő kéréseik és Elöljáróinak intése, dorgálása, Js aJ nálla alább valóknak sajnálkozása és bámuló tsudálkozása— mind haszontalanok. Játszik, Js midőn utoljára tsalárd Melly haszontalan dolgokért 's a' t.
