Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
298 tsak tulajdon jussaikért. A3 Státusban is a3 törvény és a3 belsőség nem gyűlölik az embert, hanem annak bűnét. Miért lennél hát te hasonló a3 vad népekhez, vagy az igazságtalan Birákhoz és miért gyűlölnéd az embert annak bűne helyett? Semmi sem szerezhet neked nagyobb betsüietet ellenségeid előtt, mint az, hogy ha meg sértenek is azok, mindazáltal meg esméred azt, ha jő tulajdonságok is vágynak bennek, jől teszel velek , segíted Őket, és szollasz mellettek, a3 hol lehet, ha helybe nem hagyod is azoknak hibájokat. Ha gorombán, vagy rosszéi bánik valaki velünk , még sokkal rosszabbnak szoktuk mi azt képzelni, mint a3 miilyen valósággal. Minden abban lévő jó tulajdonságok meg kissebbednek, legkiásebb fogyatkozásaik pedig óriási nagyságú- aknak tetszenek előttünk, azoknak ollyan beszédjeik, és tselekedeteik, a3 meJlyek sem nem jók, sem nem rosszak magokban gondoltatván , úgy tetszik, mintha rossz sziveket árulná el, 3s még a3 mi jót tselekesznek is, kételkedünk a3 felöl, hogy vallyon jó tzélból tsináltáké azt. Mikor illyen formán képzelődünk, akkor nints egyenes lelkünk; hanem gyülölség, gonoszság, tsa- lárdság, 3s az indulatoktól való meg vakittatás foglalta el szivünket. Nints bennünk nagy lélek; a3 Jézus lelke nem lakozik bennünk. Szint ollyan igazságtalanok vagyunk, mikor gyűlölünk valakit, mint mikor szeretünk vala- melly embert. Valamint sokkaí rosszabbnak tartjuk azt, a3 kit gyűlölünk , mint a3 miilyen, úgy azt, a3 kit szeretünk, sokkal jobbnak képzeljük. Amabban nagyítjuk, emebben pedig kissebbitjiik a3 hibákat. Ha eképen meg nem vakítanák magokat az emberek: úgy sem nem gyűlölnének ollyan hirtelen senkit is, sem pedig barátságot senkivel ollyan hamar nem kötnének, és sem ollyan meg sf meg engesztelödés.
