Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
256 yf bosszúállás. és meg vetésnek , mint meg annyi dudvának, nem kellene azon földből elő bújni, aJ mellyben tsak aJ mi boldogságunknak kellene virítani. Azomban, bár melly nagyon ellenkeznek is a5 mi szándékaink, és fel tételeink, aJ más emberek szándékaival és feltett tzéljaikkal: alig lebet mindazáltal azt el kerülni, hogy rossz vélekedéssel Js bal Ítélettel ne légyünk egymás felöl. Ha néműnémü hajlandóságunk van aJ haragra, vagy minekutánna némelly kedvetlen dolgokat tapasztalunk, nagyon hajlandók vagyunk arra, hogy a3 mit tévelygésből, vagy meg tévedésből tsele- kedtek mások, alattomos gonosz szándékból szár- mozott tselekedetnek tartsuk. így támad bennünk az as kívánság, hogy aJ melly mértékkel nékünk mérnek, mi is azzal mérjünk másoknak, gonoszért gonoszszal fizessünk, és ha más kárt tett nekünk, mi is kárt tégyünk annak, — — az az, igy támad fel bennünk a bosszú állás kívánása. Mitsoda a5 bosszúállás ? — Az az alatsony, állati kívánság, aJ mellynél fogva kárt akar az ember tenni annak, vagy annak kárára, és veszedelmére igyekezik, a3 ki Őtet vélekedése szerént meg bántotta; — az arra való igyekezet, hogy azt, a3 kire haragszunk, mennél jobban meg keserítsük, hogy osztán annak fájdalmán örvendhessünk , és ezen örömünkben el felejtkezzünk arról a3 keserűségről, a3 mellyet az okozott nékünk. Nem tzélja az a3 bosszú állást szomjúho- zónak, hogy ellenségét jobbá tegye * — mert az e3 féle tzélra igazi félebaráti szeretet kívántatik, nem pedig gyülolség, — hanem az a3 tzélja, hogy magát rettenetessé tégye az előtt. A3 ki szeretekből valakire valameíly szerentsétlensé- getbotsát, azt kedvetlen állapotra juttatja, vagy szerentsétlenségbe ejti, egyedül tsak azért , hogy azzal valameíly hibáját el hagyassa, az