Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

det, vagy nem, hanem attól, mitsoda indulattal ós szándékkal tselekedtünk valamit, ha szinte tsekélységnek látszik is az külsőképpen.

Egyébarcint is sokkal könnyebb a külső képpen nagyobb fontosságú dolgokban az igazság ösvényén meg maradni, mint a1 minden napi tselekecletekben s és a5 t sekély ségnek látszó dolgokban. Bár melly különösnek látszik is ez az állítás , még is mindazáltal tagadhatatlan igazság ez.

Mikor aJ mi magunk viselete nagyobb dolgokban tétetik ki próbára : már a3 dolognak nagyságánál fogva is jobban szoktunk magunkra ligyelmezni. Jobban meg szoktuk azt gondolni, hogy mi lessz a3 dolognak ki menetele. Mennél nagyobb fontosságú ez, annál nagyobb ditsöség- nek tetszik, ha a3 kísérteteken győzedelmeskedünk, annál nagyobb a3 gyalázat, ha a3 dolgot el hibázzuk. A3 mit véghez nem vihet gyakorta a3 jónak buzgó és tiszta szeretető: azt a3 ditsoség kívánás, vagy a3 gyalázattól való félelem véghez viszi. Ezeknél fogva semmi áldozatot nem kíméllünk, semmi magunk meg erőltetése nem felettébb való előttünk. Maga az okosság kívánja ezt. De mikor arról van a3 kérdés, hogy jó lélekkel, vagy rossz lelki esmérettel tseleked- jünk é valamit, a3 dolognak fontossága és nagysága még a3 mi testi érzékenységeinket is elevenebb munkásságba hozza, mint a3 tsekélysé- gek. Nagyobb mértékben fel támad bennünk a gonoszságtól való természeti irtódzás 3 és nagyobb erőlködésre ingerel as léleknek nemes kevélysége 3 3s azt kívánja, hogy mindent el kövessünk , hogy hozzánk illendő legyen a3 tsele- kedet. Könnyen el szánhatja magát \ alaki va- lamelly nagy dologra, mert arra minden ösztönözi ötét. Egy felöl az átok, gyalázat, és meg

154 A1 sekély ségnek látszó *s a* t.