Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
131 magára vállalt, azt cl nem mulatja a3 világ minden lantsáért is; a3 ki esk ti vesét a3 leg tseké- Iyebbnek látszó dologban is meg nem szegi: azt mi jó lelkű embernek mondjuk. Az iIlyen embernek soha nem volna nyugodalma , ha valami óllyast követne el, a3 mi a3 lelki esméret törvényével ellenkezik. így tehát könnyű azt által látni, hogy kit kell lelki esméret nélkül való, vagy rossz lelkű embernek tartani. Egy ember sints ugyan ollyan, a3 kinek tellyességgel nem volna lelki esmérete, a3 ki egyátaljában ne tudná azt , hogy mi jó, mi- pedig a3 gonosz? soha ennek tudását ki irtani az emberből nem lehet, mert ez a3 leg el fájul- tabb gonosztévonek szivében is állhatatosan megmarad. De igen gyakran meg esik az, hogy a3 testi indulatok erőt vesznek a3 lelki esméretnek szaván, és elnyomják azt. A3 tsupa világi haszonra ásitozó testi ember, nem a3 lelki esméretnek szava szerént tselekeszik, hanem tsak a3 külső haszonra néz. Ellenkezőt tselekeszik tehát azzal, a3 mit jónak Ítél. Magával sints az illyennek békessége: mennyivel inkább nem lehet mással. Valamelly külső haszonért esküvését megszegi, ígéretét nem tartja meg; nem tekint sem a3 barátságra , sem az igazságra, sem a3 betsületre, ’s neveti azt, mikor látja, hogy mások bámulnak rajta, a3 midőn meg nem foghatják azt, melly igen ellenkezők egymással az Ö beszédei, és tse- lekedelei. Még rettenetesebbé lessz annál fogva , hogy a3 leg szentebb igazságot is ki tsúfolja, jól lehet azt tagadni nyilván sem nem meri, sem nem tudja. Erköltsi tekintetben tsupa tsuda állat az illyen ember. Úgy tselekeszik, mintha nem tudná azt, hogy mi a3 jó. Azért is méltán nevezik azt lelki esméret nélkül valónak, vagy rossz lel k ii nck. y/ jó Leik ii 6' eg.
