Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
A Hóid. 85 pedig oily tiszta aJ levegő, mint a3 mi fejünk felett tiz mért-földnyi magasságra, aJ mint eJ résszerént aJ Holdban lévő reggeli és estvéli szürkületek minéműségébŐl, résszerént aJ nap sugá- rainak aJ Hóid levegőjében való meg törettetések módjából nyilván ki tetszik. Jóllehet az ég visgálók már sok esztendők ólta húzomoson figyelmeznek aJ Hóidra, még se tapasztalták, hogy aJ levegő valaha sűrűbb lett volna, vagy felhők lettek volna rajta, mellyek- nek, ha valósággal fel találtatnának aJ Hold körül, leg alább néha egész tájjékokat el kellene lep- niek, mint nállunk. AJ Hóid levegő környéke tehát nem tsak véghetetlenül vékonyabb és íino- mabb, hanem sokkal szárazabb természetű is, mint a mi földünket körül vevő gőz környék. A3 Hóid mindenkor tisztának találtatik a felhőktől és aJ íélhokhez hasonló homályosságoktól. Tsak néha lehetett némellyikben ama nagy Js hegyektől körül vétetett völgyek közzül, szürkés és köd vagy füst forma foltokat látni, mellyek aJ kissebb tárgyakat el fedezték. Mivel ezen kissebb tárgyak igen tsekélyek Js nem nagyobbak mint a5 mi lakhellyeink; mivel azon köd forma el setétedések tsak időről időre Js nem mindég ugyan azon helyen látszanak: ennél fogva valóban igen hihető, hogy ezek aJ jelenések az ott lévő lakosoknak valamelly mesterségbeli foglalatosságaikból veszik eredeteket. Sok más nevezetes észre vételek is tétettek ugyan is aJ messze látó tsok segitségével, mellyek résszerént öszve gyűlő hellyekre, résszerént azon okos valóságok munkáira és foglalatosságaira mutatnak , mellyek aJ Hóidban szintúgy laknak, élnek Js az Isten nagyságának és kegyelmének örvendeznek, mint mi eJ földön.