Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
55 rítatlanabbúl munkálkodjék. Köröskörül minden tsendességben van körültünk; de annál elevenebbek bennünk némelly érzések és kívánságok, mellyek a3 nappali esetek és történetek következései valának. Szemeink semmit se látnak többé ; a nappali színek és fény nem vonják el többé figyelmetességünket — de ez az az idő, melly- ben lelki szemeinkéi láthatunk és magunkra figyel mezhetünk. Aem vagyunk mi többé azok, a3 kik még reggel voltunk; minden napnak fontos be folyása van a 3 mi szívünkre és minden nap nagvobb vagy kissebb változást szül abban. Miért visgálod te olly örömest a3 rajtad kivül történő változásokat, 3s a3 körülted lévő emberek és dolgok változásait? Nem magadhoz vagy é leg közelebb? Nem érdemied é meg, hogy te önnön magadnak egy figyelmetes és visgálő pillantatot szentelj ? Egy estvét se érsz el te a3 nélkül, hogy az el múlt napon több kissebb Js nagyobb tapasztalásokat ne gyüjlöttél volna. Miteszen ugyan is bennünket okosokká és böltsekké a3 tapasztaláson kivül? Az estvéli tsendesség és setétség hathatósan serkent tégedet, hogy azon tapasztalásokról elmélkedj, mellyekkel az utolsó napon gazdagabbá lettél. Te pedig talám könnyebségedért, szokásból 3s könnyű elméjűségböl el mulatod azt. De mellv szánakozásra méltó vagy te, hogy életed leg szebb részét meg utálva vagy hideg vérrel el veted magadtól! Abból, a3 mit ma éltél, sokat éltél hijjában, és sokat el fogsz felejteni, ha nem tartod érdemesnek az estvéli tsendes ó- rában az arra való visszaemlékezést, hogy hasznot vágy belölle. Mi gondod van neked gyermeki korod első esztendeire, mellyekre többé nem emlékezhetsz ? Nem ollyanok éazok, mintha sohase voltak volna? JS ollyan lessz életednek nagyobb Ai Est Ve.
