Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
Mert ha a3 világ meg mérhetetlen alkotmán- nyát, mint az Istennek, az én mennyei Atyámnak házát meg tekintem; ha én, a3 ki nem vagyok alkalmatos arra, hogy a3 véghetetlenséget lelkemmel meg mérjem, a3 tsudálatos Teremtésnek tsak egy tsekély részét teszem is figyelme- tességem tárgyává — és ha az Istentől teremtetett dolgoknak ezen leg tsekélyebh részében is viszont ugyan azon tökélletességet és meg mérhetetlenséget fedezem fel, melly az egész világ roppant alkotmánnyából ki tündöklik ; valamelly titkos gyönyörűség reszketteti meg lelkemet, mel- lyet semmi nyelv se mondhat ki és nevezhet meg; mennyei kijelentésekkel vagyok minden felöl körül vétetve; öröm könnyek nedvesítik ortzáimat ; imádkozni akarnék a3 nagy TeremtŐ- hez, de felettébb való meg indulásom el fojtja szavaimat 3s némává teszen engemet és tsak könnyeim lésznek a3 Mindenhatónak ditséro énekévé. Némelly gyenge halandó rendkívül való dolgokra vágyakozik és az Isten mindenhatóságára nézve jeleket vár az égtől. Rövid látású, a3 mit kezed érdekel, mind tsudálatos az, 3s te azt nem esmered; lábaid a3 port tapodják 3s még is olly világok felett teszik lépéseiket, melly ékről képzeleted sints ; szemeiddel látod a3 leg bámulásra méltóbb jelenéseket, de homályosok maradnak azok előtted. Van é méltó meg fogásod 3s képzeleted a3 te Teremtőd Mindenhatóságáról, Böltseségéröl és Nagyságáról ? Ha van, úgy meg fogsz arról győződve lenni, hogy az Istenség ezen roppant házában, az egész világ véghetetlen palotájában semmi sints igen kitsiny és igen tsekély. Mik ugyan is egy Királynak, a3 kinek lakhelyét bámulva tsudálod, a3 kinek márvánnyal ki rakott szobái, 3s az ezekben lévő aranyos ékességek, 4 yf Teremtésben lév'ö lépt sok.
