Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e

17 még most lakom. Örökké való világossággal ra- gjogíiak azok le a* véghetetlenségbol, Js aJ Te­remtő nagyságát, az örökké való Atya Kegyel­mét hirdetik, és mind meg annyi lakóhelyek az Isteni Mindenségben. Életem fele nappal; életem felét tehát földi foglalatosságokra fordíthatom Js aJ világé lehe­tek. — AJ másik fele ellenben éjtzaka és idegen világok ragyognak az ég véghetetlen kárpitján felettem, mellyek igy láttatnak hozzám szolla- ni: „Tekints reánk! Nem tsak földi, hanem égi valóság is vagy te. Testből és lélekbol vagy al­kotva ; időd nappalból és éjtszakából áll; félig világhoz, félig pedig az örökkévalósághoz tar­tozol. El ne felejtkezz aJ földön Js a* föld miatt az égről Js az égiekrÖl ! 44 De melly hideg vérrel jár a5 halandó a3 tsil- tagos égnek pompás boltozatja alatt; melly rit­kán emelkedik fel ennek látására az Ö Szíve a* Teremtő felséges voltához ! Nem is gondolkozik aJ Mindenható nagyságáról; nem érti az örökké­valóság tanúbizonyságait, mellyek hozzá szólla- nak. Leg fcllyebb gyermeki meg elégedéssel Js Örömmel tsudálja az egen ragyogó fényes pon­tokat, Ss örül aJ feje felett lévő számtalan örök­kévaló tiizeknek, a* nélkül, hogy visgálódásai- ban tovább menne, mint az oktalan állat, melly íél sem véve és minden gondolkozás nélkül me­gyen keresztül aJ teremtés tsudáin. Ne légy tehát te illyen, oh Keresztény, mint • a5 Jézusnak igazi tanítványa ! — Soha se tűnjön szemedbe aJ tsillagos ég pompás és ditsoséges volta aJ nélkül, hogy ez az örökkévalóságról va- I» ló gondolatot ne gerjessze fel benned. — Soha se tekints fél a’véghetetlen világnak feletted lángo­ló napjaihoz és földjeihez aJ nélkül, hogy az Is­tennek és az ő mindenhatóságának felséges vol- V• Rész. 2 A* t si Hugos Ég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom