Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d
74 tálán károknak fundamentoma. Ollyan dolgokban igyekezünk munkásságunkat ki mutatni, mellyek- ben senki se kívánja 3s következésképpen keveset vagy semmit se használnunk és el mellőzzük azokat, mellyeket mások téliünk várnak, sőt Jussok is van töllünk meg kívánni. Szüntelen való meg hasonlásban vagyunk önnön magunkal, Js minden napot bosszúsággal és kedvetlenséggel végezünk bé. A3 ki hivatalának leg kissebb kötelességeit se viszi örömmel véghez, még igen távol van az igaz Keresztyénségtol, melly ha egész valóját meg hatja, Ötét, akármelly polgári helyheztetés- ben legyen is, a Teremtés hasznos tagjává teszi. Nem Bölts Ö, hanem Esztelen, a3 ki szükségtelen dolgokon kapkodik. Nem éleszti Ötét a' Jézus érzése, hanem az a3 híjában való hiúság, melly nem annyira használni, mint fényleni kíván. Midőn Jézus az Ö Tanitványit és Barátit maga körül öszve gyűjtötte, hogy belölök a5 Világnak Tanítókat formáljon, nem hívta Ö el azokat egészen első hivatalok kötelességeitől, bár melly tsekélynek látszott is az a3 közönséges Emberek Szemei előtt. Legalább későbben találjuk Őket halászattal foglalatoskodva ( Ján. Evan. 24. )• és Pál a3 Sátor tsinálás mesterségét Apostoli hivatala mellett is űzte , hogy senkinek se legyen terhére. Melly tsekélyeknek, melly kitsinyeknek látszanak egy jó anyának és feleségnek mindennapi házi foglalatosságai; de melly igen fontosok még is házának boldogságára nézve minden Ö apró gond jai és fáradságai! Igaz, hogy az Ö dolgai a3 világban semmi lármát és különös figyelmet nem gerjesztenek • nem beszélnek azokról a3 nép közt: de áldást és jólléteit hoznak azok egy szeren tsés ház népre. A5 tökéi letes és szórA' hasznos Munkásság.