Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d
A Sziliek tiszte lése. 259 béri nyelv; az Ő utálatosságokat tsak a pokol Szája féjezheti ki. Voltak a hajdani világban oily an népek 5 mellyeknek minden törvényeik közt se volt az atyai gyilkosra nézve törvénnyek, mivel ezt a minden gonoszságok közt leg nagyobb vétket vagy nem tartották lehetősnek, vagy még aJ lehetőség gondolatját se akarták aJ világba bé hozni. Borzadással látom én a' mi időnkben, a' mi városainkban Js faluinkban annak lehetőségét! A* Keresztények Községeiben látom én ezt az iszonyatos bűnt, mellyrol aJ régi pogány világ tudni se a- kart. Látok ollyan háládatlanokat, aJ kik aJ Sze- rentse és Történet által fél magasztaltatván, ala- tsony származásokat szégyenük Ss szüléik nevére el pirulnak. Látok ollyan háládatlanokat, aJ kik meg élemedett attyoknak, öreg beteges annyoknak bosszúsággal és zúgolódva nyújtják az utolsó falat kenyeret Js óhajtva várják azoknak halálokat! Látok olly lelki esméret nélkül valókat, a’ kik nem félnek az Istentől az Ő jó szívű, ah, fajdalom! gyakran gyenge szüléiket vagyonjaikban meg tsalni! Látok olly érzéketleneket, aJ kik hideg vérrel nézik annyok fájdalmait, aJ ki ö érettek beteg ágyok mellett sok álmatlan Js aggódással tellyes éjtzakákat töltött el; aJ kik hideg vérüek attyok szükölködésére nézve , ah ! annak az atyának meg szőrűit állapotjára nézve, aJ ki hajdan sem aJ gondtól és fáradságtól, sem hidegtől, sem melegtől nem irtódzott, tsak hogy őket betsületes karba helyheztesse! látok olly eszeveszetteket, aJ kik egészen aJ vétkeknek adván magokat, Js a fajtalanság, játékosság, tékozlás és tunyaság rabjaivá lévén, hányát homlok rohannak aJ gyalázat és betstelenség örvénnyébe, fél sem vévén annyok forró könnyeit, hideg vérrel halgatván attyok igazságos dorgálásait és sóhaj
