Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d

199 lyes halgatással borúlok le, ha a* Te nagysá­godról gondolkozom, miilyen lessz az ón reám nézve, ha aJ te mindenható kezed egy szebb vi­lágról levonja aJ fátyolt! Mennyei Atyám! ne tagadd meg tőlem kegyelmedet, hogy a^böltse- ségben nevekedhessek 3s magamat azon nevezetes szempillantásra méltóképpen előre el készíthes­sem, melly reám az örökkévalóságban várakozik. Oh halgasd meg az én esedezésemet én Terem­tőm és Atyám! Amen. A’ Bujaság veszélyei. XVII. yf Bujaság Ve szély ei\ 1. Kor. 6. 18. Adjad, hogy szent Igazságod* Soha el ne tévesszem, Atyám ! ’s az ártatlanságot Soha el ne veszessem; És az ál nők hizelkedoktöl ’S a’ bűnre való ösztönöktől Könyörgésem meg Őrizzen. Ha a5 bűn minden lelkektől bátran el utasitta- tik, "s hijjában igyekszik valamelly Szívet el foglalni, a Barátság és Szeretet magát bé szinlo formájába Öltözik, aJ Virtus vagy az öröm ru­háját veszi magára, Js úgy tsúszikbe legszebb ér­zéseinkbe., midőn aJ test által aJ lelket is meg mérgesíti. ~‘S mitsoda vétek közönségesebb aJ mi nap­jainkban a Bujaság vétkénél? — Avagy nem éppen úgy uralkodik é ez a leg alatsonyabb kuny­hókban, mint aJ palotákban? Nem bünösebb é

Next

/
Oldalképek
Tartalom