Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d
190 Az esméretben való nevelcedes. lyeknek eszek tsak valamennyire is meg ért, meg foghatják; nem kívánja ugyan azt az, hogy mindnyájan tudományok és tudós dolgok meg szerzésével foglalatoskodjunk, inkább arra intvén bennünket, hogy kiki tulajdon állapotjáról és hivataláról gondoskodjék, mellybe az Isteni gondviselés által helyheztetŐdett; de azért az Ingáznák és Hasznosnak esméretében való elő menetelt, értelmünk fel világositását és aJ tévelygésektől való meg szabaditását, Js halhatatlan lelkünk ki mivelését és erŐsitését fo kötelességünké teszi. Erre adta az Isten nekünk lelkünk külömbféle tehetségeit, t. i. az okosságot, eszet, képzelődő erőt és emlékező tehetséget, hogy ezen tálentomokkal uzsoráskodjunk Js el ne ássuk azokat. Senki se azért gyújt gyertyát, úgy monda aJ Jézus, hogy a véka alá tegye; hanem aJ gyertya tartóba, hogy aJ kik bé mennek, lássák a’ világosságot. Luk. 11. 33. Ezért szóll igy Pál Apostol is aJ barátjaihoz: Atyámfiái! aJ mellyek igazak, & mellyek tisztességesek, a^ mellyek tiszták, & mellyek szerelmetesek, aJ mellyek jó hirüek , és ha mi jóság és ha valami ditséret, a- zokról gondolkodjatok. Filip. 4. 8. Mert aJ mi Istenben láthatatlan, tudniillik az Ő örökkévaló hatalmassága és Istensége, eJ világnak alkotmányából és aJ teremtett állatokból meg értetvén, meg láttatnak. Rom. 1. 20. Mi életünknek nagyobb részét azzal töltjük el, hogy testünknek külömbféle készségeket és ügyességeket szerezzünk; kézi és szép mesterségeket Js más kereset módokat tanuljunk, mellyek által kenyeret kereshessünk; sót ollyan dolgokat se restellünk nagy fáradsággal meg tanulni, mellyek éppen nem a^ mi hasznunkra, hanem tsupa gyönyörűségünkre valók. — Ha tehát ennyi gondot fordítunk halandó testünkre ; miért nem
