Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

A ki szomorúságra és búsúlásra hajlandó, keressen illendő mulatságokat: a5 ki haragra és kedvetlenségre hajlandó, iparkodjék hidegvérüség- re, és a5 dolgok5nyugodt lélekkel való nézésére, 5s az első lépés arra az, ha annyi erőt vehet magáfh, hogy a5 maga érzésének első felforrásában soha sem szól! és cselekszik semmit; a5 ki a5 vig társaságokban magát gyakran igen elfelejti, és a5 maga vidámságának mértéktelen, gondolatlan kitörést enged , soha se menjen illy alkalmatosságokra azon erős feltétel nélkül , hogy minden jelenlévők között a5 legjózanabb és legcsendesebb maradjon. A5ki érzi magában, hogy Ő almások5nyomorúsága eránt igen hideg., a5 gonosz cselekedetekre igen érzéketlen, valamelly szándéknak nemes és jó voltára nézve igen lelketlen és túnya, ne tartsa azért magát bölcsnek, hanem lássa által először a5 maga értelmével a5 gonoszságnak utálatosságait, és gondolja magát az az által szerencsétlenné lévő ember5 állapotában; győzze-meg magát eggy nemes szándéknak áldásairól annak külömbféle következéseiben; elevenítse képzelődő tehetségét a5 mások5 nyomorúságának és örömének meg gondolásával: az Ö szívének tunyasága koránt sem erő, hanem gyengeség, melly által eggyi- ke vagy másika lelki tehetségeinek káros munkát- lanságra jut.

Melly érzéssel telyes valál Te, oh felséges emberszeretet5 képe, én Jézusom, a5 mások faj- mainál , mellyek miatt a5 te tulajdon fájdaí- dalmaidat olly örömest elfelejtőd; melly felgyulladott valál minden gonosznak gyalázatossága ellen, melly az emberek5 szívét az ő boldogságoktól és az ö Istenektől elszakasztja; melly kész valál atyádfijainak örömeiket nevelni, és nemesíteni! Oh légy nekem is út mutatom mindenekben! Nem szégyenlem én az én szívemet* érzéseimet, 5sfélSzivfmh indulatlnah helyesebb mégitdldseh. 91