Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c
87 ki csendesen nézheti, midőn az emberek valamelly ártatlant kárhoztatnak, valamelly gonosztevőt pedig dicsérnek és kedveznek neki, talám mivel hogy gazdag, vagy jő származású ; a5 ki a3 más3 nyomorúsága mellett, vagy a3 Haza3 veszélyei, rossz környülállásai, vagy az álnok fondorko- dások melLett hideg lehet: ugyan megérdemli - é az a3 virtusos nevezetet? Sőt ugyan alkalmatos-é a "nagy 3s nemes tettekre ? fél áldozhatná - é az ma- valamelly szent ügyért? oda adná-é azért értékét, becsületét és életét? Ne kissebítse és ne kárhoztassa tehát senki a3 nemes haragra és bosszankodásra való gerje- dést, ne csináljon senki szemrehányásokat magának j ha ő a3 maga igazságtalanságok eránt való útálatját nyilvánvalóvá teLte. Ha maga a3 virtus az, melly a3 Szív lángját meggyujtja: úgy tisztán lobog az. Dicséretes az öröm. Örüljetek az örülőkkel és sírjatok a3 sirókkal i igy szóll maga az Isten3 igéje minékünk. Rom. 12, 15.. A3 ki a3 vigadók3 boldogságában buzgó részt nem tud venni, az arra is ritkán alkalmatos, hogy a3 szerencsétleneknek egész szívvel szentelje magát. Hol van az illendő gyönyörködés megtiltva, akar a3 természetnek vagy a3 mester-müveknek visgálásokban, akára3táncz3 mozdulataiban , vagy a3 muzsika3 zengéseiben fejtodzék az ki? Ki akarná kárhoztatni az elmés- ség és tréfa által elevenittetett vendégséget, 3s a3 bornak mértékletes ivása által feljebb emelkedett öröm - érzéseket? Színes szenteskedés, vagy mértéken túl űzött lelki isméretesség magát valakinek abból kirekeszteni, és világ fijának kiáltani azK a3 ki az abban való részvevést meg nem veti. A" Jézus Krisztus, az én Idvezitom, Megváltóm sem maradt-el az öröm - vendégségektől. O maga teremtette a3 bort Kánában , hogy a jeSzívünk indulat inak helyesebb megítélések.
