Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c
73 minden erőlködést kerültek, és csak azt tették, a3 mit kíilöinbféle okokból nem igen múlathattak - el. A3 ki tudna jót cselekedni , és nem cselekeszi, az oiljan ember bűnös! azt mondja az IsteiTigéje. Mihelyt az ember az 6 gyermeki esztendeiből ki no, ismeri a3 maga kötelességeinek foglalatját. 3S ha szinte semmi atya , anya ,, és tanító nem közlötte volna is Ő vele az Isten, az emberek és állatok eránt való kötelességeket: felébred eggy belső szózat Ő benne, és megjelenti neki mi az igazság és igazságtalanság. — Eredj - el bár a3 legtávolabb lévő világ-tájakra, a3 hol csak emberek lakoznak: minden Ö durvaságok mellett is fél fogod Ö bcnnek találni annak érzését, mi a3 jó, mi a3 gonosz. Mert az Istenség kijelenti magát minden halandók3 eszében és szívében, úgy hogy senki sem mentheti magát. Legkevésbé a3 Keresztyén. A3 mi a3 vad ember előtt az Ö pogányságában csak homályosan lebeg, azt a3 Jézus ragyogó világosságban állitotta mi élőnkbe. Ismérjük mi az Ő igéjét, mellyben a3 mi Teremtönknek szent akaratját nékünk kijelentette ; ismerjük ártatlansággal, igazsággal, szeretettel és az emberek3 boldogságáért való maga feláldozásával teljes életét; egy tiszta tükör az, a3 mellyben nékünk magunkat kelletik néznünk. Hogy menthetjük mi magunkat tudatlansággal , ha a3 földön annyi jót nem teszünk, a3 mennyire alkalmatosságunk van? Bizpny senki sem is panaszolkodhatik méltóképpen azon, hogy hibáznának neki az alkalmatosságok arra, hogy az Ö polgártársai között hasznossá és érdemessé tegye magát jóltévo cselekedetek által. Mert minden nap külömbkülömbféle tárgyat nyújt nékünk arra; csak elég bátorságunk, elég akaratunk volna hozzá fogni. A jónak elmulasztása.
