Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

slz Isteni Gondviselés. 35 Te az Istenséget alacsonyílod le eggy halandónak véges értelmére és véges hatalmára, a3 ki nem láthat-el Js nem tudhat mindent. Magadhoz ha­sonlítod te Ötét, oh féreg, és egyenlőbb ecsben hely- hezteted a3 Teremtöt a3 teremtménnyel. Vallyon az, aJ ki az égnek csillagait, ezeket a’ számtalan világokat, naponként a3 világnak ha­tártalan mindenségén által vezérli, és azoknak futásokat elrendeli; az, a3 ki a3 legkissebb homok szemet is láthatatlan kötelekkel köti a3 mi föl­dünk3 golyóbisához, hogy az onnan el ne vesszen; az, a' ki az apró férgek3 világáról gondoskodik, a3 mellyek életeknek örülve eggy rózsalevelén liszt por formában lakoznak — illy véghetetlen bölcse­sséggel igazgatná-é a3 hóit erők3 nagy országát, 3s elfelejtkezhetne-é oílykor ollykor a3 leikekrol, a3 mellyek mindennél nemesebbek lévén, dicsérhetik, megnevezhetik és imádhatják Ötét? — Elfelejt­kezhetne! Melly alacsony gondolat a3 legtökéle­tesebb valóságról ! — 3S ha legtökéletesebb, tehát az Ő mindentudósága, és irgalmassága, bölcsesége és mindenekre kiterjedő szeretete is épen olly véghetetlenül tökéletes. — Az Ö aka­ratja nélkül, úgymond Jézus, eggy veréb sem es- hetik-le, és az én fejemnek hajszálai is meg vágy­nak számlálva. Ha az Isten a3 mezőnek füvét, melly ha eggy nap vagyon, más nap a3 kemenczé- be vettetik, ruházza; nemde nem sokkal inkább- é titeket, oh kicsinyhitüek? Mát. 6, 5o. Oh Te kinyomozhatatlan, Örökké való., min­deneken Könyörülő! kit én Atyámnak nevezek, a3 ki mindeneket megtartasz, mindeneket elren­delsz, mindeneket igazgatsz: Te igazgatod az én történeteimet is! —soha sem hagytál Te el engem, és soha sem fogsz elhagyni, ha itt e3 földön min­den elhágy is engemet. Nyugodt és bizodalommal teljes szívvel megyek én azon homályos utakon,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom