Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c
slz Isteni Gondviselés. 35 Te az Istenséget alacsonyílod le eggy halandónak véges értelmére és véges hatalmára, a3 ki nem láthat-el Js nem tudhat mindent. Magadhoz hasonlítod te Ötét, oh féreg, és egyenlőbb ecsben hely- hezteted a3 Teremtöt a3 teremtménnyel. Vallyon az, aJ ki az égnek csillagait, ezeket a’ számtalan világokat, naponként a3 világnak határtalan mindenségén által vezérli, és azoknak futásokat elrendeli; az, a3 ki a3 legkissebb homok szemet is láthatatlan kötelekkel köti a3 mi földünk3 golyóbisához, hogy az onnan el ne vesszen; az, a' ki az apró férgek3 világáról gondoskodik, a3 mellyek életeknek örülve eggy rózsalevelén liszt por formában lakoznak — illy véghetetlen bölcsességgel igazgatná-é a3 hóit erők3 nagy országát, 3s elfelejtkezhetne-é oílykor ollykor a3 leikekrol, a3 mellyek mindennél nemesebbek lévén, dicsérhetik, megnevezhetik és imádhatják Ötét? — Elfelejtkezhetne! Melly alacsony gondolat a3 legtökéletesebb valóságról ! — 3S ha legtökéletesebb, tehát az Ő mindentudósága, és irgalmassága, bölcsesége és mindenekre kiterjedő szeretete is épen olly véghetetlenül tökéletes. — Az Ö akaratja nélkül, úgymond Jézus, eggy veréb sem es- hetik-le, és az én fejemnek hajszálai is meg vágynak számlálva. Ha az Isten a3 mezőnek füvét, melly ha eggy nap vagyon, más nap a3 kemenczé- be vettetik, ruházza; nemde nem sokkal inkább- é titeket, oh kicsinyhitüek? Mát. 6, 5o. Oh Te kinyomozhatatlan, Örökké való., mindeneken Könyörülő! kit én Atyámnak nevezek, a3 ki mindeneket megtartasz, mindeneket elrendelsz, mindeneket igazgatsz: Te igazgatod az én történeteimet is! —soha sem hagytál Te el engem, és soha sem fogsz elhagyni, ha itt e3 földön minden elhágy is engemet. Nyugodt és bizodalommal teljes szívvel megyek én azon homályos utakon,,
