Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

hogy nem olly haszonkeresés nélkül és nagy lelkűén gondolkoznám és cselekedném, mint most, midőn kedvetlenséget és háládatlanságot aratok. Az aJ tömjén, mellyet a* mi virtusunknak hintenek, többnyire veszedelmesebb arra nézve, mint a* rágalmazóknak és gúnyolódó.knak Jegmérgesebb ki- győi marások. A* Jézusnak legelső Vallóji akkor ragadtattak - el még inkább arra, hogy Ö róla nyilván vallást tegyenek, mikor Őket nyomorúsággal és halállal üldözték. Mennél több égető rakásfákat gyújtottak, mennél több tömlöczöket építettek az Ö számokra, annál számosabbak lettek minden helyeken és tartományokban a* Jézus* tanitványi.

De mihelyt a* Keresztyén vallás* üldözései szűnni kezdettek, mihelyt a* templom a* Királyoktól arrannyal és eziistel ékesittetett fel, kialudt a* tiszta, szent buzgóság, és az Isteni dolog, a* dicsőség kívánás és telhetetlenség* mesterkedései miatt elfelejtetett. Teljességgel nem akarom hinni, hogy én jobb volnék, mint az emberek* nagyobb része, a* kiknek könnyebb a* nyomorúságban és keserűségben állhatatosoknak maradni, mint a* szerencsében és az o cselekedeteiknek lármás helybehagyattatásában. — Ám rágalmazzon *s üldözzön engemet a* világ: mind ez csak becsületemre szolgálhat énnékem és csak feljebb emelheti az én cselekedetem* becsét. Mennél több a* szélvész kívülről, annál több a* szívben a* csendesség és öröm.

Már csak az is, hogy balul ismernek és üldöznek engemet, holott én senkit meg nem sértettem, tiszteletes dolog én reám nézve > már csak az is, hogy nagy munkával igyekeznek a* legcsekélyebb hibát is bennem kinyomozni, hogy szint formálhassanak jó nevemet bemocskolni, és engemet a* mások* véleményében lealacsonyítani, igen

A félreismertetek fájdalma. 229