Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

215 De híjába! A3 ki enyelegve és hijábavalóskod- va kegyetlen gyönyörűséggel szúrja a3 gyilkoló tört atyafijának szívébe: kevésbé gyilkos-é, mint a3 ki azt a3 haragnak részegségében, 3s dühossé- gében cselekszi? — A3 ki enyelegve, elmésen, sót lelkesen, csak azért hogy magát kedvessé és fon­tossá tegye, álnok jegyzéstételek által, a3 házi tit­kok3 kifecsegése, 3s bizonyos cselekedetek3 és kör- nyülállások gyanússá tétele által valamelly pol­gártársának becsületét legkissebbé is megtsonkitja : nem szintúgy érzés nélkül rágalmazó-é, mint a3 ki ugyan azt irigységtől, vagy káron örvendő gyü- lolségtöl felgyuladva cselekszi? Becsület-ölök , rá * galmazók mint a3 ketten, mind az igazságos Isten3, mind a3 nemesebb lelkű emberek3 Ítélete előtt! Mind a3 kettohez egyenlő rettenetesen szol! az Isten3 szavának amaz intő szózatja. „Semmi tisz­tátalan megveszett beszéd a3 ti szátokból ki ne származzék; hanem a’mel ly hasznos az építésre, hogy kedves légyen a3 halgatóknak! 44 ( Eféz. 4? 29.) Mind a3 ketten az Ő szeretetienségek által bé- kételenséget, kölcsönös megvetést és kevésre be­csülést szereznek; mert a3 Rágalmazás olly méreg, melly az eggyességet a3 község3 tagjai közt felbontja, hogy azok mindnyájan külön válva állanak , és eggyik sincs igaz szívvel a3 másikhoz s3 a3 mosoly­gó rágalmazónak nyelve az a3 pallos, melly sok olly szíveket választott el., mellyek egymást haj­dan szívből szerették, és pokolbéli gyülolséget szer­zett azon háznép3 keblébe, melly az előtt az egyet­értés boldogságával birt. Legrettenetesebben dühösködik ez a3 vétek az apró városokban, mellyeknek lakosai jó karban lévén hivalkodókká lesznek; a’ hol a3 jobb nevelés3 hijá- nossága a3 köznép vétkének követésére hajlandóbbá teszi az embert; a3 hol az emberek elég közel él­A R ágai mazas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom