Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
96 A* C s elek e d et eh és hit. ’S minden jóra késszé Tedd Uram! az én lelkem. Jézus pedig legyen Életemnek vezére : Mert minden tettet meg- Visgálsz és ítélsz Te. jelennél tovább elmélkedem csendesen magamban azon igazság felöl, hogy az ember csupán azon hit által lesz valóban boldoggá, a3 mellyet a3 Jézus tanított, annál világosabbá és megnyug- tatóbbá válik az reám nézve. Igaz, hogy én is gyakran képzelődtem ágy, hogy a3 valóságos Keresztyénség nem annyira a* hitben, mint inkább a3 cselekvésben áll. De miól- ta veszem - észre, hogy a3 tökéletes életre való minden erőlködésem mellett is mindazáltal az Istennek szemeiben igen tökéletlen maradok; hogy csak ugyan soha se viszem annyira a3 dolgot, hogy teljességgel szent, az-az minden bűntől és hibától tiszta legyek : nem találok egyebütt vigasztalást , csak az Isten3 könyörületességében való hitben. Mind inkább erősebben meggyőződöm a3 felöl', hogy a3 Keresztyén3 virtusának egyedül az Ö hite a3 fundamentoma, mert Ö az által ollyan szem- pillantatokban is elvonattatik a3 vétkezéstől, a’ hol Ötét semmi idegen szem nem lesi, 3s a3 hol Ö büntetés nélkül vétkezhetne. De a3 Mindentudóra , a3 Megjutalmazóra való tekintet, 3s az örökké valóság3 órájira való emlékezés vissza rettenti Ötét még a3 titkos vétkektől is. — Mi több, igen is bizonyos Ö abban, hogy vágynak ollyan pillantatok, midőn a3 hideg megfontolás megszűnik, midőn az indulatok tüzében a3 legjobb feltételek is eltűnnek, 3s midőn a3 kötelességre való emlékezés nem elégséges többé arras hogy ben™
