Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

502 Csak azért vagyunk é mi itt, hogy bámuljuk a3 bűnösnek gyozedelmét, a3 kinek az Ö lelki ajándékai veszedelemre szolgálnak, és szánjuk a3 ne­mes lelkűt, aJ kit az Ö jámborsága a’ kóldús bot3 nyo­morúságára juttat; a3 kit az Ö szüzessége az elfa­jult erkölcstelen sokaságnak csúfságává teszen; a3 kit az Ö Isten és Haza eránt való hűsége számki­o vetésbe taszít; a’ kit az igazság szeretete a3 töm- löczökre vonczol, 3s az Ö ártatlansága a’ vesztő helyre viszen? Vagy nem adhatja-é az élővilágnak, 3s a3 mi időnknek története eJ kemény ellentmondásoknak elég példájit ? Meg akarom magamat nyugtatni. Valódian aka­rok a virtusnak és véteknek czéljairól elmélkedni. E3 tévelygő kertben fogok eggy kimenetelt találni; fel fogom áldozni azon kétségeket, a3 mellyek most zavarnak. Lehetetlen, hogy a3 virtus eltapod­tassák, ámbár az a3 gonozságnak gyakorta csúfsá- gúl szolgál; lehetetlen, hogy aJ vétek győzedel­meskedjen, ámbár az gyakran egészen pályája vé­géig isteneltetik. Lehetetlen az, vagy pedig min­den bölcseség kábaság, minden vallás tévelygés, és a3 legigazabb Valóság, a*kit minékünk a3 Jézus kijelentett, nem igaz vólna. 3S micsoda tehát minden virtusnak a3 czélja? — Micsoda maga a3 virtus ? A3 virtus a* Jézus értelme szerént az én lel­kemnek megszenteltetése minden bűntől ^ az én erőmnek és a3 földi dolgok ingerlései felett való felemelkedésemnek öregbűlése, iparkodás annak, a3 mi bennem halhatatlan, nagyobb tehetségekkel való felruházására , és az Istenhez hasonlóvá té­telére , a’ kitol származik. Minta3 hogy a3szántóveto a3 földbe veti az Ő mag- vát, hogy ott csírázzon ki, tenyésszen és gyümöltsöz- zön, úgy vetette az Isten ezen föld3porába, ezen A'J bűnösnek gy 6 zed elm e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom