Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
454 mi millió bölcs, jó ós nemes szívű embereket boldogított, aJ mi nekik óletekben vigasztalások, ha- Iátokban reménységek volt, azt semmi szemtelen elmésség meg ne szentségtelenítse! — Szentségte- lenítse ? avagy megszelitségtelenittethetik- é az Isteni dolog? Kern, csupán csak aJ szemtelen vakmerő fertézteti-meg magát elvetemedett balgatagságával, csak Ö gyalázza - le magában az Ö lelkének méltóságát — nem éri 6 el az illethetett ént Js megfertézhetetlent, melly Ö felette magasan lebeg. Hittel és erős bizodalommal akarok én ragaszkodni az IstenJ igéjéhez, aJ melly örökkévaló ! Mert aJ Te igéd, oh Atyám, valóság, és ezen valóságból foly az én lételemnek minden boldogsága. Oh aJ Te igéd nélkül ez a5 földi élet eggy szomorú homályosság, eggy vigasztalás nélkül való küszködés volna — Becs nélkül való volna az reám nézvej Js eggy czéltalan iparkodás, eggy megfejtés nélkül való találós mese! — AJ Te Igéd által minden könnyűvé vált nekem; az a~ szenvedésekben jótéteményt, történeteimnek zavaros voltában világosságot, aJ halálonT óráján túl lévő homályosságban uj csillagokat mutat nékem. Hiszek és bízom azon igében , aJ melly örökkévaló! Mert Te hozzád vezérel az enge met által, Atyám! nagyobb boldogságokra. Micsoda funda- mentomon építhetem én nagyobb bizodalommal idvességemet, mint ezen az örökkévaló, mozdúl- hatatlan fundamentomon ? Azt Ígéri az nekem , hogy dicsőbb tökéletességben lészek eggy kor Te nálad — aJ Te kegyelmed^ véghetetlenségét hirdeti aJ nékem ! — Hol találok én drágább biztatásokat? hol találok mélyebben béható vigasztalást? Kinek higyjek, kiben bízzam, ha aJ Te Igédhez nem bízhatnám, oh legfőbb Igazság? AJ Te Igéd is maradjon mind örökké az én lelkemben! Amen. Az Isten Igéjének örökkévalósága.
