Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

gondolják, hogy az Ö társaságában mentek minden szerencsétlenségtől.

A3 Messiás az Ö tanitványival való jártában, előre készitgette őket azon rémítő történetekre, mellyek olly közel valának. Azok halgaták ötét, a3 nélkül hogy azért nagy rettegést érzettek volna. Gyakran mondott már Ö illyeneket nékiek, de mindenik azt reményiette gyermeki ártatlanságban, hogy Ö fog azon segíteni tudni. De midőn most mélyebb valódisággal és nagyobb meghatározottsággal mondá nékiek a3 Messiás: „Ez éjt— szaka már mindnyájan megbotránkoztok én bennem; éppen ez éjtszaka fog rajtunk'bételjesedni, a3 mit az O Testamentomi Próféta jövendölt: Megverem a3 pásztort, és elszéledeznek a3 nyájnak juhai !ss — ekkor mindnyájan megijedtek. Nagyobb részek elnémult e3 titokkal teljes szavakon való félelme vagy szomorú gondolkozása miatt.

Csupán Péter, a3 ki mindenkor tüzes és elszánt vala, szakasztá-félbe a3 mély halgatást, és monda: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned , és soha meg nem botránkozom!íC A3 Jézus hozzája fordulván, monda néki: „Bizony mondom néked, ez éjtszakán minekelötte a3 kakas szóllna , háromszor megtagadsz engemet.fi<r A3 Tanítvány megzavarodva, nem akarta hinni tulajdon gyarlóságát. Képesnek hitte Ő magát a3 legnehezebbre, s a3 legfelségesebbre. Fellobbanó szeretettel kiál— ta Ő: „Ha meg kell is veled halnom, még sem tagadlak meg téged!“" Eggy szent lelkesedés foglald most el mind a3 többieket is, és azok is hasonlatosképen szóllának. Mát. 26, 33 — 35.

És még is, hova lettek kevés órák múlva e3 nagy elhatározások? Midőn a3 fegyveres szolgákat vezérelve eljőve a3 setét éjjfélben az árúíó; midőn a3 Messiás mint fogoly elhurczoltatott vala, hogy a3 bűnösöktől megitéltessék: remegve

40 A’ hirtelenkedö kegyes elhatározások’ veszélyei.