Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
303 sf kísértés őrá j a. tárgyakra; nyúlj olly foglalatosságokhoz, a* mel- lyek ellenkezoji annak, a3 mellyben a3 kísértet feléd jo; gondolkozzál az Istenről, a3 kinek lelke körülötted lebeg, gondolkozzál a3 Mindenütt jelenvalóról, a ki látja hogy hibázol, és megítél tégedet. Ha van elegendő időd, alkalmatosságod, szabadságod, ess térdre, és imádjad a3 legszentsége- sebb valóságot. Kiálts-fel Ö hozzá, mint eggykor József: Mi módon mivelném e3 nagy gonoszságot, vétkezvén az Isten ellen? 1. Mós. 5g. g. Gondolkozzál sírodról, a3 hol minden indulataid elhalgatnak, és a3 hová tégedet a3 te jó és rossz cselekedeteid követni fognak. Gondolkozzál sírodról, és azon szempillantatról, melly tégedet az örök Biró eleibe hiv! — Gondolkozzál sírodról és jövendobéli rendeltetésedről, mellyet készülőbe vagy elpazérlani. Gondolkozzál az Isteni világ-igazgatásról, mellyben eggy rossz cselekedet sem szül jó következéseket. Gondold-meg, hogy a3mi gonoszt teszel, eggy uj öregbítése az a3 te nyomorúságodnak, a3 te magad megsértésednek. Gondolkozzál a3 megbánásról, — soha sem marad az el. A3 te botlásodat, a3 te vétségedet híjába boritjá-el az éjj-feljö arra a3 napvilág. Eggy pillantatnak gyönyörűségével eggy esztendei bánatot vagy szorongást vásáriasz magadnak! Ha a3 kísértés nagy: légy nagyobb annál, és gondold-meg azon nagy belső vidámságot, mellyel tégedet eggy önnön magadon nyert gyözedelem megjutalmaz; gondold-meg azt a3 mennyei érzést, mellyel téged mindenha be fog tölteni annak önnön tudása hogy ártatlan maradtál, és az Istennek 3s örökké valóságnak szívedet híven, tisztán megtartottad. A ’ miilyen fájdalmas a3 megbánásnak és a3 szégyennek gyötrelme, éppen olly mindenek felett
