Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
298 lathoz; igy süllyedt-le a* keresztyéni méltóságról az utálatos vétkességre., melly által testét, házának boldogságát és lelkének békeségét semmivé teszi. mi testünknek befolyása a* lélekre ezen a világon éppen olly nagy, mint a* léleknek a* testre való befolyása. Azért is, valamig mi e testben lakunk, az - az, valamig emberek vagyunk , har- czolnunk kell a* testnek tilalmas befolyása, vagy a* bűnre való kísértetek ellen. De a* kísértet* órájiban a* Keresztyén vallás a3 legnagyobb fényben jelenik-meg. Á* hol semmi ingerlés nincs a* hibázásra, ott virtus sincs. — Vagy ki fogja a* tolvajt virtusosnak mondani, minthogy többé nem lop, a* midőn arra a* töm- löczben nincs alkalmatossága ? A* kísértés* órája a* Keresztyénre és Bölcsre nézve az Ö vallása* és meggyőződése* diadalmának órája. Soha sincs egyébkor olly alkalmatossága, hogy magát az Ő nagyságában úgy kimutassa, soha sincs olly módja annak megtudására , melly nagy légyen az Ő bátorsága, vallásos ereje, magától való függése, *s a* világtól váló függetlensége. A* kísértés* órája a* Keresztyénre és Bölcsre nézve az Ő önnön megdicsőülésének, az Ő lelki megdicsoittetésének és az Ő Istenhez hasonlóvá léteiének órája. Érzi Ö ekkor a* maga mennyországra született jobb valóságát; *s áldozatot tesz a* maLak, melly annál szebb, ba és A* kísértés* óráji azok, a* mellyekre eggykor a* maga napjainak végén a* legbelsőbb gyönyörűséggel tekint-vissza a* Keresztyén; mert ugyan is azok a* leghívebb kezesi és tanúji az Ő lelke* valóságos tökélletesedésének eggy jobb világra, Js A ki sértés’ őrája. maga meggyozésega szent torsok igazságain mennél nagyobb fáradság be került az neki.
