Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

15

A’ nagy mindenségbe merülök, Hogy nagyságod’ megérthessem ; Ki Téged buzgón magasztal Ollyan lészen mint az Angyal,

Az Ahitat oss ág.

'A'

Jéruzsálemi Farizeusok, és aJ MózesJ törvényének magyarázóéi körül vették eggykor aJ Messiástj és ostromlották Ötét külömbféle kérdésekkel, mellyek Ö reá, és az Ö tanitványira nézve megannyi szemre hányások voltak. Mert mind aJ tanítvány ok, mind maga az Ö Isteni vezérek, elmulatták néha némelly apró szokások’ megtartását, aJ mellyeket aJ MózesJ törvénye külömbkülömbféle alkalmatosságokra nézve kiszabott vala, példának okáért, hogy meg kell mosni áz embernek aJ kezét, minekelötte azzal hozzá nyúlna aJ megejen- do kenyérhez.

AJ Krisztus azon meggyőzei erővel fordult Ő hozzájok, a3 mellynek soha sem voltak hijjával az Ö szavai. Megvilágositotta nékiek, hogy ok a3 MózesJ törvényének séi legcsekélyebb külső gyakorlásait is csudára méltó pontossággal véghez viszik ugyan, mindazáltal vallástalanok, és aJ MózesJ tudományának lelkétöl távol vágynak. Meggyőzte Őket arról tagadhatatlan példákkal, mel- lyekhez ezt tévé, nincs Ő bennek vallásosság, minthogy buzgóság nélkül valók. „Ti képmutatók!46 úgymond: „Igazán prófétáit Esaiás ti felőletek, ezt mondván : E5 nemzetség én hozzám csak szájjal ko zeiget, és ajakival tisztel engemet: az Ö szívek pedig én tőlem távol vagyon“ Mát. i5, y. 8.

A’ vallás az a* szent öszveköttetés, sé melly- ben áll aJ halandó az Istenségre nézve. Nem vallás ezen öszveköttetésnek csupa megismerése, nem vallás a legfőbb valóság eránt való tisztelet^ némelly külső jeleinek csupa megtartása; hanem,