Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 1. (Buda, 1828) - 10.413a
VIII sen éljenek e’ földön, hogy az Istenhez mind örökké méltók légyenek. A’ ki érzette már e’ boldo ságot, érzi szavaimnak igazságát; — a' ki pedig még nem érzette, miért nem törekedik, holott minden ember boldogságra áhitozik, amaz eggyetlen egy boldogságra, mellyet az életnek semmi gonosszá ö tőle el nem vehet, hanem még inkább nevelhet ? A" csendes áhitatosság’ ’s házi boldogság’ illy órájinak elő mozdítására akarok én e’ levelek által próba tételemmel valamit tenni. Néktek légyenek ezek szentelve, Lfjdk és Leányok, a’ kik vidám és remegő sejditések között lépvén-ki a’ világba, még önnön magatokhoz hívtelenekké nem lettetek. Vajha ezek feltartanák csendes méltóságtokat a’ jó szerencsének örömei között, és vallásos bátorságtokat a’ bánatnak órájiban. Néktek légyenek ezek szentelve 3 Házas társak^ kik eggyütt mendegéltek le felé az életnek ösvényénj eggyütt emelitek leikeiteket az Istenhez, és gyermekeiteket keresztyéni együ- gyüségben nevelitek, melly olly ajándéka Istennek ; a’ melly Őket az Istenhez ismét vissza vezérli. Néked légyen ez szentelve Ősz * öreg' s a’ ki földi életed’ estvéjén az örök élet’ hajnalára emeled tekintetedet az eltűnő földi világ felett.
