Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 1. (Buda, 1828) - 10.413a

' Úgy vagyon, az aJ hely, a* hol az én őseim Tenéked könyörögtek , Js aJ hol ismét az én maradékaim Te hozzád fognak folyamodni, légyen tiszteletre méltó szent hely én előttem! Valahányszor azt lábam illeti, tekintsen-fel az én lelkem magasztalva Te reád , és valahányszor aJ Szent énekek zengedeznek körülöttem, emelkedjék-fel lelkem Te hozzád aJ buzgóságJ szárnyain, és ál- taljárva azon elő-érzéstől, hogy eggykor, midőn ezen dicsérő énekek az én sirhalmam felett fognak el hangozni, szebb világokban dicsőítelek és magasztallak én tégedet oh Megnevezhetetlen , Örök jóságú Isten, eggyesűlve azon felségesebb valóságokkal, kiknek Hallélujájok általhat az Egeken!

ív.

A’ házi békeség.

Eféz. 6, 1—9.

A’ boldogság nincs bíborban,

Mellyet sokszor bú borít.

Nincs az arany rakásokban, —

Ott is sok gond szomorít.

• Nincs királyi palotákban,

’S a’ földi Istenségben :

Lehetnek a’ ragyogásban Ok is, keserűségben.

Keresd a’ jámbor kunyhókban,

Hol hiv szerelem mulat j ‘

Nemes szivek’ hajlékokban,

Kiket por nem háborgat.

Szülék, gyermekek, cselédek,

Itt eggymásnak órájit Édesítik, ’s közepeitek Isten’ Édene virít.

34 A' házi bek e ség.