Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 1. (Buda, 1828) - 10.413a

lárdságot és hazugságot azon a3 helljen, a3 hol a’ gondolatoknak megítélő T3irája előtt megjelenteni? Megengedhetném-é a3 gyiilolségnek, irigységnek, rágalmazásnak és haragnak gyalázatos kitöréseit olt, a3 hol a3 Te örökkévaló szeretetedet segítségül hívtam?

Nem, Istenem, hová fordítanám én az én vétkemet érző szivemet és szégyennel teljes tekintetemet, ha a3 magam hajlékában, 3s annak legmagányosabb szugolyában is pirulnom kellene a3 Te jelenléted előtt? Hol lehetne jól dolgom a földön 3 ha bűneim által magamnak az én tulajdon kunyhómban poklot készítenék?

Ismerem én a3 házi áhitatosságnak szép áldását , és részesülni kívánok abban. Az által, hogy én mindenkor az Istené vagyok, az Isten is mindenkor az én Istenem lészen.

Midőn felébredek és mikor elaluszom, Te vagy gondolatom. 3S midőn eggykor elébb vagy utóbb éppen ebben a3 hajlékban, a3 hol Te hozzád könyörgésemben olly sokszor közelítettem , utól- szor fogok elaludni — a3 Te karjaid között aludni'-el, oh örökkévaló Atyám, Te lészesz utolsó gondolatom. 3S eggy más életben, eggy szebb világban, a3 hol új eszméletre fogok felébredni, Te lészesz ismét első gondolatom. Ha idegen világ fog is ott engemet dicsőségével körülvenni, de az én Istenem nem lessz nékem idegen. A3 te karjaid között szunnyadok-el itten, 3s azok közt ébredek- fel ottan. Ez a3 szeretettel teljes Atya, a3 kihez itt lelkem gyermeki egy ügy űségg el ragaszkodott, ottan is Atyám lészen!

22 'J házi a/iitatosság.