Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 1. (Buda, 1828) - 10.413a

XI

vagy meg nyugtatásodra olvasni elő veszel, nem mindenkor éppen a*" van, a’’ mi a’ te elmédnek éppen azon pillantatbeli állapotjára illene. De még ez is nyereség inkább reád nézve , soha sem veszteség. Mindenkor hasznos az, ha a1 mi lelkünk hirtelen olly dolgokra tétetik figyelmetes- sé, a’ mellyékről éppen az Ö jelenvaló állapot- jában legkevésbé gondolkozott. Talám olly tárgy az, mellyet régen elfelejtettünk és elmulattunk; annál hasznosabb, hogy reá emlékeztettünk. Úgy lehet j hogy midőn elménk valamelly szerencsétlenség által a’ legmélyebben meg van keserítve, az Isten*’ nagyságáról és felséges voltáról való elmélkedésre ébresztetik •, éppen abban fogja találni a’ legteljesebb vigasztalást. Meglehet, hogy midőn a kedvünk szerént való esetekben a*1 legzabolátlanabb örömnek eresztettük magunkat, a’ földi dolgok*’ múlandóságára térittetik áhitatos- ságunk. Hol tanulhatnánk - meg inkább , hogy mértékletesen éljünk örömeinkéi?

Nem a" szó, mellyet ezen elmélkedések hozzád intéznek oh Keresztyén! hanem az az út és mód, a melly szerént ezeket éltednek legkü- lömbözobb állapotaiban olvasod, és a mit ezek mellett gondolsz és érzesz, — az segéllheti elő bölcseségedet, és életed’ boldogságát.

A’ Keresztyén ház népben a’ Jézus Krisztus légyen az első házi barát. Az Ö beszéde, az Ö tanácsa vezérelje lelkünket a’. mindennapi életnek foglalatosságaiban. Melly kellemetes abban