Koszta József: A keresztény vallástudomány kátechizmusa (Brassó, 1846) - 10.400

72

inkább , hogy Dem mint valaki hijábavalóvá tenne' az én dicsekedésemet. 1. Thess. 5, 21. 22. Mindeneket megpróbáljatok: a’ mi jó, azt megtaresátok. Mindentől a’ mi gonosznak láttatik, megoltalmazzátok magatokat. Pét. 2, 12.

Bűzd. péld. Jézus, Máté 9, 3—6. 26, 62—64, Ján. 18, 19—23. Pál, 2 Kor. 11 ’s 12-d. rész.

163., Mitől kell ellenben óvakodnunk?

Óvjuk-meg ellenben szivünket a’ becsület’ szomjától, hiúságtól, dicséret után való vágyástól, az üres dicsekedéstöl, ’s az emberek’ félelmétől, és soha se tarcsuk a’ közönséges világnak Ítéletét a’ mi magunkviseleté- nek egyedül való szabályául.

Ján. 5, 11. 42. Gál. 5, 26. Ne legyünk hiú di- csősség kívánók, egymásnak ingerlői, egymásra irigy- hedők.

Óvó péld. Az embereknek kedvezés’ példáját adta Pilátus, Máté 27, 24—25 Ján 19, 8.

Nem más csak a’ virtus’ útja Vezet a’ tisztességre; Csak az, ki azt folyvást futja, Jut nálod kedvességre, Hát mig azt el nem tévéztem ^ Becsületem el nem vesztem, Bár rósz nyelv rágalmazzon. — Nóta. Bizony meglé- szen az idő. —

164., Mit kell tennünk, hogy a’ földi jókkal helyesen éljünk?

Szükséges, hogy az életre megkivántató földi jókkal és vagyonnal, mint az Isten’ ado- mányjával okosan és bölcsen éljünk; azt igazságos szorgalommal ’s munkássággal megszerezzük és becsüljük, és a’ szerzeményt emberi szeretettel *s megelégedéssel, önmagunk és felebarátink javára takarékosan, gazdálkodva és rendszeretettel használjuk.

1 Thess. 4, 11. Igyekezzetek csendesek lenni,